Ne féljetek!
2021. október 15. Évközi huszonnyolcadik hét – péntek
Avilai Szent Teréz szűz és egyháztanító

Evangélium:
Lk 12,1-7
Egyszer olyan nagy tömeg gyűlt Jézus köré, hogy csaknem agyontaposták egymást. Így beszélt akkor tanítványaihoz: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól! Nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne; sem olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit szűk körben bizalmasan mondtatok, nyilvánosan elbeszélik, és amit zárt ajtók mögött fülbe súgtatok, szájról szájra adják. Mint barátaimnak, azt mondom nektek: ne tartsatok azoktól, akik megölik a testet, de többre nincs hatalmuk. Megmondom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, akinek – azonfelül, hogy megöl – arra is hatalma van, hogy kárhozatra vessen. Újból mondom: ettől féljetek! Nemde öt veréb sem ér többet, mint két krajcár? Isten mégsem feledkezik meg egyetlen egyről sem. Sőt, számon tartja fejetek minden hajszálát is. Ne féljetek tehát! Sokkal többet értek ti, mint a verebek.”

Bevezető ima:

 Uram, hiszek benned; segíts, hogy növekedjek az állhatatos és bátor hitben. Uram, mélységesen bízom benned; segíts, hogy megingathatatlan legyen a bizalmam, amely tőled származik. Köszönöm, Uram, a kegyelmeket és ajándékokat, amelyekkel elhalmoztál életem során és különösen az utóbbi napok ajándékait. Irgalmazz nekem, bűnösnek; add meg, hogy benned maradjak, és így állhatatos és gyümölcsöt termő ág legyek.

Kérés: 

Szentlélek Isten, lelkem kedves vendége, adj nekem szilárd meggyőződést, hogy bátor tanúja legyek Krisztusnak és evangéliumának!

1. Óvakodjatok a farizeusok kovászától! 

Krisztus ismét arra figyelmeztet bennünket, hogy egy keresztény életében nincs helye a képmutatásnak. Keresztényként szívből törekednünk kell arra, hogy Isten kegyelméből lépésről-lépésre olyanokká váljunk, aminek valljuk magunkat. Ha a hibáinkkal szembenézve – azok ellenére is! – törekszünk a jóra, ez egy egészséges, gőgtől és kicsinyhitűségtől is mentes helyes önbecsüléshez vezet. Ekkor nem szorulunk rá a képmutatásra, hogy magunkat jobbnak mutassuk, mint a valóság.  Nem az a baj, hogyha hibáink vannak, hiszen az apostolok sem voltak mentesek a gyöngeségektől. Az igazi baj az, hogyha elvész belőlünk a jóra való törekvés! Ne látszat-vallásosságot gyakoroljunk, mert a képmutatás Isten előtt elkerülhetetlenül napfényre kerül. Krisztus és a hitem iránti odaadásom a bensőmből kell, hogy fakadjon, amelyet a Jézussal töltött imában nyerhetek el.

2. Ne féljek a nehézségektől és a megpróbáltatásoktól. 

Jézus bátorít bennünket, hogy ha Őt bizalommal követve Istenben maradunk, akkor semmi nincs, amitől félnünk kellene. A legbensőbb félelmeink sokfélék lehetnek. Félhetünk az üldöztetéstől, mások véleményétől, hogy elveszítjük jó hírünket, hogy elveszítjük munkahelyünket, félhetünk testi és lelki veszélyektől, a szenvedéstől és folytathatnánk. Krisztus itt arról biztosít bennünket, hogy Isten még a hajunk minden egyes szálát is számon tartja, hogyan feledkezne meg  tehát arról, hogy támogasson bennünket mind jó mind rossz időkben. Ha a Szentlélektől kérek erőt az állhatatossághoz, egyre nőni fog bennem a meggyőződés, hogy semmi nincs, amit az Úrral együtt véghez ne tudnék vinni minden egyes új napon.

3. „Ne féljetek!”

 Ismételte Krisztus szavait Szent II. János Pál pápa 1978. október 22-én a római Szent Péter téren mondott székfoglaló homíliájában. Majd kifejtette, hogy azért nincsen okunk a félelemre, mert „az ember az élő Isten fia”. Hogyan ne gondoskodna rólunk Mennyei Atyánk a lehető legjobban? Krisztus azért jött, hogy kegyelmei és a szentségek segítségével mi, akik az Ő segítségét kérjük, mindig az Úr hatalma alatt maradjunk! Jézus azért jött közénk, hogy II. János Pál szavaival élve: „valamennyiünkből „papi népet” alkosson. ... Ne féljetek Krisztus körül összegyűlni és elfogadni az ő hatalmát!” Majd így folytatja buzdítását a pápa: „Ne féljetek! Krisztus tudja, hogy „mi lakik az emberben”. De egyedül Ő tudja ezt! Manapság az emberek nagyon sokszor nem tudják, hogy mit hordoznak magukban, lelkük mélyén, a szívükben. Sokszor olyan bizonytalanná válik a földi élet értelme. Kételyek árasztják el az embert, és kétségbe is tud esni. Engedjétek tehát – kérlek benneteket, alázattal és bizalommal kérlek –, hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberekhez. Egyedül nála vannak az élet, az örök élet igéi! ... Életet adó szavait úgy hallgassák az emberek, mint a remény, az üdvösség és a teljes szabadulás üzenetét.”

Beszélgetés Krisztussal: 

Uram, Jézus, te vagy a szőlőtő és én egy a szőlővesszők közül. Segíts, hogy a te igazságod hírnökeként mindig elkötelezett és hűséges maradjak hozzád! Erősíts meg Szentlelked által, hogy az irántad való bizalmam legyőzze minden félelmemet!

Elhatározás: 

Határozottan, de tapintatosan fogom megvédeni az Egyház és a Szentatya tanítását a következő alkalommal, amikor valakitől kritikát hallok.