Jaj, a képmutatóknak
2021. augusztus 25. Évközi huszonegyedik hét – szerda
Szent Lajos király

Evangélium:
Mt 23,27-32
Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, belül azonban holtak csontjaival és mindenféle undoksággal vannak tele. Így ti is kívülről igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Sírboltokat emeltek a prófétáknak, feldíszítitek az igazak síremlékeit, és kijelentitek: „Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében.” Ezzel ti magatok tanúsítjátok, hogy a próféták gyilkosainak fiai vagytok. Nos, fejezzétek hát be, amit atyáitok elkezdtek!

Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy Te vagy az „Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6). Alázattal járulok ma eléd. Életemet nyitott könyvként akarom feltárni előtted, melynek lapjain te írod életem történetét.

Kérés: Uram, adj nekem őszinte és alázatos szívet, mely vezet engem, hogy minden képmutatást elutasítsak, és katolikus hitem teljesen megéljem!

Elmélkedés:
1. Nem elég kívül szépnek lenni. Az egyik legkeményebb feddést Jézus azoknak a képmutatóknak adta, akik Isten népe vezetésének nehéz feladatával lettek megbízva. Ők arra voltak meghívva, hogy közvetítsék a reményt, melyet Isten ígért, hogy megszabadítja őket: „az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek” (Jer 24,7). Jézus számon kéri rajtuk, hogy másként élnek, mint amit a zsinagógákban tanítanak. Ezért olyanok, mint a sírok, amelyekben nincsen élet – azaz nem található meg bennük Isten Élete: az Ő szeretete.

2. A képmutatók hatalomvágya és kényelemszeretete a próféták és szentek halálos ítélete. Jézus lerántja a leplet azokról a kortársairól, akik szavaikkal ugyan tisztelik a prófétákat, ellenben a szívükben  éppenhogy ellenük acsarkodnak. Nem akarják ugyanis befogadni a szeretet, az alázat és mások szolgálatának parancsait, melyek kényelmetlenek, és a feje tetejére fordítanák addigi világias életüket. Ezek a vádak egyes keresztényekre is igazak, akik elhanyagolván imaéletüket nem kérik el Istentől a hűség kegyelmét.

3. Az igazak üldözői. A farizeusok ősei megölték a prófétákat, akik Isten nevében fenyítették a népet. Most Jézus ironikusan sürgeti őket, hogy bizonyítsák: méltók erre az örökségükre. Ellentétben azokkal a hitüket képmutatóan élő farizeusokkal és főpapokkal, akik pénzsóvárrá lettek, Jézus Izrael nyája számára a Jó Pásztor. Jézus egy új papságot intézményesített, melynek alapja az Ő személye: aki a Szenvedő Szolga, a Húsvéti Bárány, a Messiás, a Szentháromság Második Személye. Ő mindent újjáalkotott, és az igazságban megszabadít a bűntől.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, teljes szívemből köszönöm, hogy megváltottál engem. Engedd hallanom hangodat, amint szelíden szólítasz engem. Örökre hálás vagyok neked a keresztért, melyen bizonyítottad irántam való szeretetedet. Erősíts meg a hitben, és tölts el szereteteddel, hogy egy napon örömmel mondhassam Szent Pállal: „élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2, 20)

Elhatározás: Ellene mondok a képmutatás minden formájának. Kérem a Szentlélek világosságát, hogy felismerjem magamban, ha másnak akarok látszani, mint amilyen valójában vagyok – különösen is Isten előtt.