Szívből jövő megbocsátás
2020. március 17. Nagyböjt harmadik hete – kedd

Mt 18,21-35
Akkor Péter odament hozzá és azt mondta neki: „Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?'' Jézus azt felelte neki: ,,Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer hétszer. Hasonlít a mennyek országa egy királyhoz, aki el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte az elszámolást, odavitték hozzá az egyiket, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megadnia, az úr megparancsolta, hogy adják el őt és a feleségét, a gyerekeit, és mindent, amije csak van, és úgy fizessen. A szolga erre a földig hajolt, és leborulva kérte: ,,Légy türelemmel irántam, és mindent megadok neked.'' Megesett a szíve az úrnak a szolgán, elbocsátotta hát őt, és még az adósságot is elengedte neki. Ez a szolga azonban, mihelyt kiment, találkozott egyik szolgatársával, aki tartozott neki száz dénárral. Megragadta őt, fojtogatta és követelte: ,,Add meg, amivel tartozol.'' A szolgatársa a földig hajolt, és kérlelte: ,,Légy türelemmel irántam, és megadom neked.'' Az azonban nem engedett, hanem elvitte és börtönbe vetette őt, amíg megadja a tartozását. Amikor a szolga társai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszéltek uruknak mindent, ami történt. Akkor az úr magához hívta őt és azt mondta neki: ,,Te gonosz szolga! Én az egész tartozást elengedtem neked, mert kértél engem. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is megkönyörültem rajtad?'' És az úr haragjában átadta őt a kínzóknak, amíg csak meg nem adja egész tartozását. Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát a testvérének.''

Bevezető ima: Jézus, a húsvéti készülődés idején imáimban hozzád fordulok. Könyörületes voltál velem, gyakran elengedted egész adósságomat. Bízom irgalmas szeretetedben, és ezt a szeretetet szeretném hűségesen másoknak is továbbadni. Uram, kész vagyok könyörületességedből tanulni.

Kérés: Uram segíts, hogy irgalmadat felismerjem!

1. Megfizethetetlen adósságok. Péter kérdezi Jézust, hányszor kell testvéremnek megbocsátanom. Jézus egy rövid választ ad, és hogy érthetőbb legyen, egy példabeszédet is mond. A példabeszédben Isten a király, mi pedig a királynak rengeteg pénzzel tartozó szolgái vagyunk. Istennel szemben mindannyian nagy tartozást halmoztunk fel. Megteremtett minket, életben tart és felruház mindannyiunkat tehetséggel, képességekkel és erényekkel. Mindent Istennek köszönhetünk. Ő nem tartozik nekünk semmivel. Ezt az igazságot tükrözik-e mindennapi gondolataim és cselekedeteim?

2. A király, aki megbocsát. A szolga, aki nem tudott fizetni, térdre esik, és időt kér, hogy a tartozásait visszafizesse. A király ennél többet ad neki, elengedi az egész tartozását. Isten nagylelkű. Ha hozzá fordulunk, és irgalmat kérünk, többet kaphatunk tőle, mint amit valaha reméltünk, minden adósságunkat elengedheti. Megkérdezhetjük, miért dönt a király először mégis úgy, hogy a szolgának az egész adósságát vissza kell fizetnie. Miért nem engedi el az adósságot azonnal, ehelyett parancsot ad, hogy a szolgát feleségével és gyerekeivel adják el. A szolgát elszámoltatja, hogy felismerje, mennyi a tartozása és megértse, hogy Isten bánásmódját szolgatársaival szemben követnie kell. Isten nem azt akarja, hogy bűneinkért megbűnhődjünk. A nagy adósságunkat, amivel neki tartozunk, elengedi, de elvárja, hogy elszámoljunk a bűneinkkel, azt remélve, hogy ezáltal megértjük, hogy mennyit kaptunk tőle, és mennyivel tartozunk neki, aminek az elengedését azonban kérhetjük tőle.

3. Igazságtalan viselkedés és visszaélés a szabadsággal. Miután megbocsátottak neki, a szolga a neki tartozó szolgatársával nem ezen a megbocsátó módon viselkedett. Börtönbe záratta. Joga volt hozzá, mert a társa pénzzel tartozott neki; azonban mivel nem bocsátott meg, visszaélt nemrég visszakapott szabadságával. Nem volt tudatában, nem gondolta végig, hogy a jog szerint, adósságai miatt, most feleségével, gyerekeivel rabszolga lenne. Nem jutott eszébe, hogy szolgatársával csak úgy találkozhatott, hogy a király megkönyörült előtte rajta és a szabadságát visszaadta. A sérelmek, amiket felebarátainktól elszenvedünk, valós sérelmek, de mielőtt igazságosságot követelnénk, magunkba kell tekintenünk és arra gondolnunk, hogy azért lehetünk szabadok, és felebarátainktól azért kérhetünk jóvátételt, mert Isten bűneinkért nekünk már megbocsátott. Ez a gondolatmenet oda kell, elvezessen bennünket, hogy felebarátainkkal szemben ugyanolyan könyörületesek legyünk, mint Isten velünk volt.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm az ima idejét. Felismertem, milyen könyörületes voltál velem, és veled szembeni nagy adósságomat elengedted. Köszönöm, hogy sokszor a második esélyt is megkaptam. Segíts ebben a nagyböjtben, hogy megbocsátó lehessek azokkal, akik valamilyen módon megbántottak!

Elhatározás: Isten segítségét kérem, hogy megbocsáthassak valakinek, aki megbántott engem.