Megérinteni az Urat
2021. június 27. Évközi tizenharmadik vasárnap

Evangélium:
Mk 5,21-43
Amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a túlsó partra, a tó partján nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába elé borult, és nagyon kérte: „Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!” Erre ő elment vele. Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen kezelésnek vetette alá, mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre rosszabbul lett. Hallott Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. Így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” És azonmód megszűnt a vérfolyása. Érezte testében, hogy meggyógyult bajából. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben, és megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?” De ő mégis körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett – mert hisz tudta, hogy mi történt vele –, odaborult eléje, és őszintén bevallotta neki az igazságot. Ő így szólt hozzá: „Leányom, hited meggyógyított téged. Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!”
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és közölték: „Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?” A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak higgy!” Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy riadalmat, sok siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk: „Mit lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.” Azok kinevették. Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement abba a helyiségbe, ahol a gyermek volt. Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: „Talita kum”, ami annyit jelent: „Kislány, mondom neked, kelj föl!” A kislány azonnal fölkelt, és járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül voltak a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki meg ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.

Bevezető ima: Uram Jézus, Te azt tanítottad: „Kérjetek és kaptok, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek!” (Mt 7,7) Te meghívsz engem, hogy eléd tárjam kéréseimet. Hiszem, Uram, hogy meghallgatod állhatatos imámat; olyan módon és akkor, amint a Te bölcsességed jónak tartja.

Kérés: Uram, engedd megtapasztalnom irgalmadat és szeretetedet!

Elmélkedés:
1. „Ha csak a ruháját érintem is." Uram, gyakran olyan elérhetetlennek és távolinak tűnsz számomra. Hiszem, hogy Te végtelen, és mindenható Isten vagy. Azt is hiszem, hogy meghívsz engem, hogy jöjjek hozzád. Bár nagy és hatalmas vagy, meghívsz engem, mint egy kis gyermeket, hogy nálad keressek menedéket. Miért merem csak oly ritkán feléd nyújtani a kezem? Milyen jó lenne úgy hinni, mint a vérfolyásos asszony! Mily nagy az ő hite! Az egyetlen vágya az, hogy veled kapcsolatba kerüljön. Nem kér sokat, csak egy rövid pillanatot. Gyakran olyan nagy a hajsza az életemben, hogy én még ezt sem keresem. Csak saját ügyeimmel törődöm, és úgy lekötnek a problémáim, hogy még arra sem gondolok, hogy eléd hozzam őket. Pedig olyan egyszerű lenne... De vajon hányszor fordultam olyan bizalommal Hozzád, mint ez az asszony?

2. „Ki érintett meg engem?" Uram, Te örülsz, ha azt tapasztalod, hogy valaki kinyújtja feléd a kezét. Oly gyakran elcsodálkozol a hitünkön, még ha az csak egy pillanatra lobban is fel. Csodálkoztál a százados hitén, amikor azt mondta: Csak szólj egy szót, és meggyógyul a szolgám (Lk 7,7). Te megígérted a jobb latornak, hogy veled lesz a Paradicsomban. Valaki elhitte, hogy Te meg tudod változtatni az életét, keresett és megtalált téged. Milyen gyakran érintünk mi meg téged? Milyen gyakran adunk rá alkalmat, hogy felkeressél, mert meg akarunk találni?

3. „Hited meggyógyított." A hit az, Uram, ami arra indította ezt az asszonyt, hogy megérintse a ruhád. Hitt benne, hogy meg tudod gyógyítani. Imája az volt, hogy kinyújtotta feléd a kezét. Tudta magáról, hogy ki ő: az Atya teremtménye, egy szegény lélek, aki segítségre szorul. Megpróbálta már a gyógyulást önnön erejéből, gyógyszereket szedett, de azok csak rontottak az állapotán. Most téged kér. Te, Uram, nem csak segítesz neki, hanem meg is mented őt. Velem is ezt szeretnéd tenni, ha jövök hozzád, és eléd tárom a kéréseimet. Ember vagyok, a Te teremtményed, aki teljesen tőled függ. Mindenhez szükségem van rád! Nélküled semmit sem tudok tenni, de Veled mindenre képes vagyok, amit Te kívánsz tőlem. (vö. Gal 2,20)

Beszélgetés Krisztussal: Köszönöm, Uram, hogy Te minden emberrel szóba állsz, mindenkinek a javát akarod. A Veled való kapcsolat kizárólag a mi döntésünkön múlik. Segíts hitetlenségemen, kérlek, hogy növeld bennem a hit kegyelmét a mai napon is!

Elhatározás: A mai imában tudatosan kinyújtom a kezemet az Úr felé, aki arra vár, hogy segítséget kérjek tőle.