A Nyolc boldogság: életünk mércéje
2021. június 7. Évközi tizedik hét – hétfő

Evangélium: 
Mt 5,1-12
Abban az időben, Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.”

Bevezető ima: Uram, hiszek benned. Hiszem, hogy velem vagy, mint lelkem éltetője. Minden bizalmamat beléd vetem, hiszen nélküled semmit sem tehetek. Szeretlek Istenem. Segíts, hogy megszabaduljak mindattól, ami megakadályoz abban, hogy neked ajándékozzam teljes szívemet, minden időmet, energiámat és erőmet! Segíts, hogy minden cselekedetemben téged szeresselek! Segíts, hogy minden emberben, akikkel találkozom, téged lássalak!

Kérés: Jézusom! Segíts, hogy szeressem boldog-mondásaidat, és azokat életem mércéjének fogadjam el!

Elmélkedés:
1. Új tanítás. Képzeljük magunkat ebbe a helyzetbe: ott ülünk mi is ezen a nevezetes napon a tömegben egy napsütötte hegyoldalon, látjuk a Galileai-tengert. Jézus a hegy magasáról beszél, a hegyoldalakat, mint egy természetes amfiteátrumot használja. A tó felől érkező lenge szél simogatja a hegyoldalt, s úgy tűnik, mintha ez vinné tovább Jézus lágy hangját hallgatói felé. Megérint minket, hogy a Tanító milyen boldog és mekkora béke van benne, pedig tekintélyével különleges küldetést kell teljesítenie. Jézusból sugárzik a belső béke, amellyel tökéletesen Isten és az emberiség szolgálatára áldozza magát. Látható, hogy a világnak nincs hatalma fölötte. Ha Jézust hallgatjuk, egy kiáltás tör elő belőlünk: „Ez az ember tudja, miről beszél! Tudja, mi a mennyország. Saját tapasztalatából tudja, hogy a mennyei boldogság minden elképzelhető földi boldogságot felülmúl.”

2. Tanács, amely a korszellemmel szembehelyezkedik. Amikor Jézus befejezte a beszédét, a nép csendben a helyén maradt, mintha megbénult volna tanításának hatalmától. Ez a beszéd tökéletesen ellentétes volt az akkori korszellemmel, ezért időbe telt, amíg megemésztették ezeket a gondolatokat. Bármilyen kihívó is Jézusnak ez a beszéde, a szívünk mélyén érezzük, hogy ez maga az igazság. Jézus a Hegyi beszédben merészen tárta elénk a valódi boldogságra vezető felfrissülést adó útmutatását. Mindenkiben mélyen beleoltva él a vágy, hogy békében és boldogságban éljen, és azt hisszük, tudjuk is a boldogságra vezető utat. Jézus azonban pontosan az ellenkezőjét állítja, mint a világ. Visszautasít mindent, ami hamis boldogságot ígér, amelyben a boldogság olyan földi dolgoktól függ, mint az önmegvalósítás, fegyelmezetlenség, élvezetek keresése „Egyél, igyál és légy boldog, hiszen csak egyszer élsz!” Jézus tudja, hogy mindezeknek a végeredménye csupán hamis boldogságok, érzelemzavarok, boldogtalanság, hamis remény, félelmek és gondok.

3. Útmutató a boldogságra A világ gyakran a hét főbűnt tárja elénk a boldogság kulcsaiként. Gyakran halljuk ezeket a szavakat: „biztonság, bosszú, nevetés, népszerűség, szex, fegyveres hatalom, kényelem szeretet”. Anélkül, hogy becsukta volna Jézus a szemét, megfordította ezeket a felületes ideálokat, és azt mondta róluk, hogy ezek csak zsákutcába vezetnek. Bátran szembefordult a korszellemmel, bár tisztában volt vele, hogy ezért egyesek elfordulnak tőle, olyannyira, hogy sorsa a Kálvárián pecsételődik meg. A világi élménytúra helyett jobb utat ajánlott nekünk: a boldogságra vezető egyetlen utat, azt az utat, amelyen Ő maga is halála napjáig előttünk járt. Isten előtt boldogok a szegények, a békeszerzők, a tiszta szívűek, az üldözöttek, az irgalmasok, a szomorkodók és azok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot. Kétség kívül ezek a szavak az én szívemben is igaznak csengenek; azonban készen állok-e, hogy elvágjam azokat a kötelékeket, amelyek a hamis boldogsághoz kötöznek engem?

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus Krisztus, aki teljes boldogsággal élsz a mennyben, meghívtál engem a szentségre és a boldogságra. Világosítsd meg a mai napon értelmemet, hogy megértsem, hol van az igazi boldogság! Védelmezz engem, hogy elutasítsam a világ minden változékony és csalóka képét és csak az igazi boldogságot keressem!

Elhatározás: Szeretnék visszatalálni arra az útra, amely az igazi boldogságra vezet, ezért ezen a héten szentgyónáshoz járulok.