Önátadás
2021. június 3.  Évközi kilencedik hét – csütörtök

Evangélium:
Mk 12,28-34
Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: ,,Melyik a legelső az összes parancs közül?'' Jézus így felelt neki: ,,Az összes parancs közül a legelső ez: ,,Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!'' Ez az első parancsolat. A második hasonló ehhez: ,,Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!''. Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.'' Az írástudó ekkor azt mondta neki: ,,Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül; és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat -- többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.'' Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: ,,Nem vagy messze az Isten országától.'' Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.

Bevezető ima: Uram segíts, hogy a legfontosabb parancsodat, a szeretetet, megismerjem! Segíts, hogy a hitet, mint mély meghívást a szeretetre éljem meg!

Kérés: Uram, segíts, hogy keresztény hivatásom részeként másoknak is meg tudjam mutatni az Atya szeretetét!

Elmélkedés:
1. „Egy második jön hozzá:” Egy írástudó tett fel itt Jézusnak egy konkrét kérdést. Arra gondolt, hogy csak egy egyszerű válasz létezik. Jézus azonban az egyszerű választ kikerülve, az Isten iránti szeretetet összekötötte az embertársaink iránti szeretettel. „Aki azt állítja, hogy a világosságban él, de gyűlöli testvérét, az még mindig a sötétségben van.” (1 Jn 2,9). A katolikus lét nemcsak egy köztem és Jézus között lévő dolog; az ilyen hit önzővé tesz és a világ megvetéséhez vezet. Arra vagyunk hívva, hogy a világ kovászai legyünk, hogy fényt vihessünk a sötétségbe. Jézusnak szüksége van ránk, hogy a kezei, lábai, és hangja legyünk a világban. Megelégszem annyival, hogy imádkozom, és szentmisére járok, vagy teszek mást is? Talán Isten arra hív, hogy aktívabb legyek a plébániám közösségében? Vagy más apostoli munkában?

2. „Több, mint bármilyen égő áldozat”. Az írástudó érezte, hogy az égő áldozat nem elég. Ez csak külsőség. Könnyebben megválunk tárgyaktól (pénz, használt ruha, régi bútor), mint az értékes időnktől vagy tapasztalatainktól. Tárgyakat adunk, de saját magunkat mégsem. Visszautasítom, hogy az egyház ügyeiért több időt áldozzak? Miért?

3. „Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.” Az írástudók megértették, hogy Jézus a vallásgyakorlásban magasra tette a mércét. Nem elég már egy bárányt vagy egy kecskét feláldozni. Jézus azt akarta, hogy önmagukat ajándékozzák, és ez nekik kellemetlen volt. Az ószövetségi áldozatokat az új Testamentumban felváltotta valami sokkal több: az önátadás. Ez az, amit Jézus kér, amit saját maga is megtett. Keresztre adta magát, hogy megmutassa: az önszeretetet rossz útra visz bennünket. Félek attól, hogy meghaljak magam és kedvteléseim számára? Mit kér Jézus tőlem, ami kellemetlen nekem?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, tudod, hogy mit jelent nekem lemondani saját elképzeléseimről és az időmről. Segíts megértenem, hogy amit tőlem kérsz: egy tökéletesebb áldozat!

Elhatározás: Ma fel szeretnék ajánlani egy szívességet egy szükséget szenvedőnek.