Figyelj és tanulj!
2020. március 8. Nagyböjt második vasárnapja

Mt 17,1-9
Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. Péter erre így szólt Jézushoz: "Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek." Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!" Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek. Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: "Keljetek fel, ne féljetek!" Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust. A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: "Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!"

Bevezető ima: Eléd jövök Uram, mint egy bűnös, tisztelve végtelen szereteted és irgalmad. Hiszek benned, és életem középpontjába helyezlek. Mindazt, ami vagyok, alázatosan eléd teszem, és – mint az apostolok – beismerem kicsiségem a Te hatalmasságod előtt. A Boldogságos Szűzanya közbenjárása által kezedbe helyezem ezt az elmélkedést, bízva abban, hogy meg fogod adni nekem azokat a kegyelmeket, amikre a legnagyobb szükségem van.

Kérés: Uram, segíts felismernem, hogy teljesen tőled függök, s add meg a kegyelmet, hogy akaratod szerint élhessek! Segíts napról-napra jobban kiszakadnom az életemben jelen lévő bűn és kicsapongás fogságából!

1. Váratlan kegyelmek. Péter, Jakab és János abban a kiváltságban részesültek, hogy felmehettek Jézussal arra a hegyre, ahol a Mester színében elváltozott előttük. Milyen ragyogó látvány volt ez: Jézus Mózessel és Illéssel beszélget az ő szemük láttára. Ott vannak áhítattal a közelükben, s micsoda kinyilatkoztatásban részesülnek! Krisztus ugyanígy áll mindannyiunk mellett. Amikor legkevésbé számítunk rá, akkor csodálatos mennyiségű kegyelemet ad nekünk, hogy megerősítsen a vele való előrehaladásban az úton. Ezt a kiváltságot mindazonáltal nemcsak azért kapjuk, hogy megnézzük és gyönyörködjünk benne; ez egy hívás, hogy válaszoljunk szeretete meghívására. Jézus meghívta ezt a három apostolt az iránta való mélyebb szeretetre és bizalomra. Ugyanezt teszi most velünk is.

2. Őt hallgassátok! Ennél a résznél az apostolok ijedtükben nem tudják, mit mondjanak. Péter úgy érezte, hogy mondania kell valamit, bár úgy látszik, hogy nem igazán tudta, mit is mond valójában. Felmerül a kérdés: miért érezte úgy, hogy mondania kell valamit? Gyakran a lelki életben harcolunk azzal a kísértéssel, hogy túl sokat beszélünk. Ebben az evangéliumi részben az Atya rendkívüli szavait halljuk: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, Őt hallgassátok.” Krisztus arra hív minket, hogy figyelmesen hallgassuk az Ő szavait, és ne érezzük azt, hogy mindenképp kénytelenek vagyunk mondani valamit. Jézus a válaszunkra vár, ám sokkal inkább tettekben, mint szavakban kifejezve.

3. Keljetek föl, és ne féljetek! A színeváltozás után Jézus felsegíti a három apostolt. Krisztusnak ez a megtapasztalása túl van az ő értelmükön. Krisztus mégis ki akarta nyilatkoztatni nekik, valódi természetét; isteni természetét. Az apostoloknak nem kell tudniuk ezt elmagyarázni, vagy tökéletesen megérteni; nekik csak hittel kell cselekedniük. Ez az ő hivatásuk: teljes hittel cselekedni. Nincs időnk arra, hogy féljünk attól, mit hoz a jövő. Fel kell állnunk, magunk mögött kell hagynunk megszokott szempontjainkat, és a dolgokhoz való kényelmes hozzáállásunkat, Krisztusra kell hallgatnunk, és hittel valóra kell váltanunk azt, amit mond,. Annyi minden vár ránk, és olyan kevés idő áll rendelkezésünkre, hogy mindezt megtegyük. Ki kell használnunk minden pillanatot, hogy magától az Úrtól tanuljunk az imádság és a szentségek vétele által. Így valóban képesek leszünk megváltoztatni a dolgokat a világban azáltal, hogy egyre több lelket vezetünk el Krisztushoz, hogy megismerjék, megszeressék Őt, és érte éljenek.

Befejező imádság: Uram, Jézus, köszönöm, hogy kinyilatkoztattad magad nekem, és megmutattad, hogy kell Istenre hallgatni, és az Ő akaratát hűségesen megtenni. Tudom, többször előfordul, hogy megakadályozlak sok fecsegésemmel, amikor inkább hallgatnom kéne téged. Egyre inkább meg kell tanulnom figyelmesebben hallgatnom téged, hogy így felismerjem akaratodat életemben.

Elhatározás: A mai imádságaimban arra fogok figyelni, mit mond az Úr; Őt akarom ma hallgatni.