Átmenni a kapun
2021. április 26. Húsvét negyedik hete – hétfő

Evangélium: 
Jn 10, 1-10
„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját." Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani. Jézus folytatta: "Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu. Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál.A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.” 

Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy itt vagy velem. Ez az imában veled töltött idő a legfontosabb időszak a napomban. Tudom, hogy sok kegyelemmel akarsz megajándékozni a mai napon. Kérlek, segíts nekem, hogy hálás buzgósággal éljek is velük! 

Kérés: Uram, segíts átmennem a kapun, és hogy ne halljak más hangot a tieden kívül!

Elmélkedés:
1. Jézus a kapu. Minden ember boldog akar lenni. Senki sincs a föld színén, aki tudatosan választaná a boldogtalanságot és a szomorú hangulatot. Akkor mégis, hogyan lehetséges az, hogy annyi ember „öntudatlanul” ezt választja, vagy éppen lekési azt a hajót, amelyik fedélzetén az életnek valódi értelme van? Jézus a kapu! Ha igazán teljesíteni akarjuk legmélyebb emberségünkből fakadó vágyainkat, indíttatásainkat, akkor ismernünk és szeretnünk kell Krisztust. Ameddig Jézus csak másodlagos helyet foglal el éltünkben máshoz vagy más valakihez viszonyítva, még nem teljesen haladtunk át a kapun. A döntő lépés megtétele és a valódi áthaladás a kapun a legjobb elhatározás, amit valaha is meghozhatunk.

2. Az idegenek hangja. Ha nem megyünk át a kapun, sebezhetők maradunk. Azok, akik nincsenek teljes mértékben elköteleződve, könnyen találhatják kecsegtetőnek az idegenek ajánlatait. De Krisztus juhai megtagadják azok hangját a Pásztorhoz való hűség folytán. A kitartás a katolikus hitünkben és katolikus életvitelünk mellett egy állandó, Krisztusra irányuló összpontosítást követel meg tőlünk. Még ha egy zűrzavaros, ellen hang ostromol is minket, az Úr hangja mindig fölül fog kerekedni azon a lármán. Hűségesnek kell lennünk! Imaéletünk az a kiváltságos és alkalmas terület, ahol kiűzhetjük ezeket a hangokat, és igazán Krisztust hallgathatjuk; ami azért van így, mert az imádságunk a nap legfontosabb mozzanata. Mennyire határozott, vagy gyenge lábakon álló az imaéletem?

3. Bőséges élet. Az erőfeszítés, amit azért hozunk, hogy keresztülmenjünk a kapun, és hogy egyedül a Jó Pásztor hangjára figyeljünk, bőséges „jutalmat” biztosít számunkra. „Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.” Milyen tulajdonképpen ez az élet? Tulajdonképpen nincs is a világon nincs ehhez fogható dolog. A bőséges élet, amit Krisztus ad nekünk, a Szentháromság lélekben rejlő jelenléte az egyes lelkekben. Ez az a szeretet, ami beborítja az hiteles keresztény otthonokat és közösségeket. Ez az a béke, ami olyan lelkiismeretből fakad, amelyik a megbocsátás megtapasztalásából ered. Mit tudna bárki is adni, ami versenyképes ezzel szemben?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus. Köszönöm neked ezt az időt, amit együtt tölthettünk. Rengetegszer engedtem már más hangoknak, hogy eltérítsenek tőled. Megígérem, hogy a feléd vezető hűség útján fogok haladni. Kérlek, add meg kegyelmedet, hogy mindvégig kitartsak, és példát tudjak mutatni másoknak, ezzel is segítve őket keresztülmenni a kapun!

Elhatározás: Kinyújtom kezemet egy olyan rokonom felé, aki eltávolodott az Egyháztól, hogy visszatükrözzem számára Krisztus, a Jó Pásztor szeretetét azzal a reménnyel, hogy ez majd elvezeti őt a kapuhoz.