A világosság felé tartani
2021. április 14.  Húsvét második hete – szerda

Evangélium: 
Jn 3, 16-21
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében. Az ítélet pedig ez: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mivel cselekedeteik gonoszak voltak. Mert mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy el ne marasztalják a cselekedeteit; de aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jussanak tettei, mert Istenben cselekedte azokat.

Bevezető ima: Uram, Te jobban tudod nálam, hogy mire van szükségem. Szentlelked mutassa meg, hogy mit kérjek ebben az imában. Be akarom teljesíteni szent akaratodat az életemben. Szeretlek Uram, és beléd vetem minden reményemet.

Kérés: Uram, növeld a feltámadás erejébe vetett hitemet!

Elmélkedés:
1. Isten szereti a világot. A néhány évvel ezelőtti Indiai-óceánon pusztító cunami Isten jóságának megkérdőjelezésére indított számos embert. Ha Isten jó, hogyan engedhetett meg egy ilyen katasztrófát? De mit tanít a hitünk? Azt, hogy Isten szereti a világot, olyannyira, hogy elküldte egyszülött Fiát. A gonosz valós és jelenlévő dolog a világban, a halálos áldozatok magas száma is mutatja, hogy maga a természet is együttműködik a halál erejével. Az első meghatározó csapás a világot fogva tartó láncra Krisztus kereszthalála volt. A Mi Urunk kivégzése a leggonoszabb tett volt, amelyet a történelem valaha is látott, azonban Isten ereje által ez mindannyiunk számára az örök élet forrása lett, ahogy ezt most a húsvéti időben ünnepeljük. A feltámadás ereje által mindannyian a szenvedés és a halál feletti megsemmisítő győzelem felé tartunk.

2. A bűn a legnagyobb gonoszság. A fizikai rossz, amelyet egy természeti csapás okoz, rettenetes. De a bűn még rosszabb. A mai evangéliumi szakasz olvasása azokra a lelkekre emlékeztet minket, akik tudatosan a rosszat választották. Az egészben a legironikusabb az, hogy az emberek a saját beteljesítésükért választják a rosszat. A beteljesedés helyett azonban az ürességgel találkoznak, amely égető, önmagát marcangoló elítélést hordoz magában. A sötétségben, a fény ellentétében élnek. Ha ismernénk valakit, aki szabadon azt választja, hogy egy sötét barlangban lakjon, őrültnek tartanánk. Hol vannak a sötét utak a mi életünkben?

3. A fény felé fordulva. Krisztus testét fizikailag elpusztították a gonosz döntések és az emberi kegyetlenség által. Amikor a feltámadt Úr megjelent az apostoloknak az utolsó vacsora termében, Jézus új életének dicsősége új irányt mutatott, amerre az apostoloknak is el kellett indulniuk. Az Egyházban megélt életünkkel mi is arra haladunk, hogy megújítsunk mindent Krisztusban, ahol nincs többé halál, és minden könnycseppet letörölnek. A természeti katasztrófákban megnyilvánuló fizikai rossz, és a bűn, mint erkölcsi rossz próbára teszik hitünket. De ezek a legyőzött ellenségünk utolsó leheletei. Gyűjtsünk tehát újra erőt és bátorságot! A fény felé tartsunk, ahol Krisztus az egész teremtett világ Ura és Királya!

Beszélgetés Krisztussal: Uram, szeretnék a fényben élni. Űzd el szívemből a bűn és hitetlenség minden sötétségét! Néha küzdök azért, hogy megláthassam isteni tervedet. Azonban hitem által tudom, hogy Te vagy a szeretet és az irgalom, és a végtelen fény felé vezetsz minket.

Elhatározás: Megújítom lelkemben a világról alkotott elképzelésemet azáltal, hogy a nap folyamán gyakran emelem Istenre tekintetemet.