Alázatos szolgálat

2021. április 1. Nagycsütörtök

Evangélium: 
Jn 13,1-15
Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mert szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket. A vacsora alkalmával, amikor az ördög már szívébe sugallta Júdásnak, az iskarióti Simon fiának, hogy elárulja őt, Jézus tudva, hogy mindent kezébe adott az Atya, és hogy Istentől jött el és Istenhez megy, fölkelt a vacsorától, letette felsőruháit, fogott egy kendőt és maga elé kötötte. Azután vizet öntött a mosdótálba, és mosni kezdte a tanítványok lábát, majd megtörölte a kendővel, amely a derekára volt kötve. Amikor odaért Simon Péterhez, az így szólt hozzá: ,,Uram, te mosod meg az én lábamat?” Jézus azt felelte neki: ,,Amit teszek, azt te most nem érted, de majd később meg fogod érteni.” Péter erre így szólt: ,,Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!” Jézus azt felelte neki: ,,Ha nem moslak meg, nem lesz részed velem.” Akkor Simon Péter ezt mondta: ,,Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!” Jézus azt felelte: ,,Aki megfürdött, annak elég, ha csak a lábát mossák meg, akkor egészen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta ugyanis, hogy ki az, aki elárulja őt, azért mondta: ,,Nem vagytok tiszták mindnyájan.” Miután megmosta a lábukat és fölvette felsőruháit, újra leült, és azt mondta nekik: ,,Tudjátok-e, mit tettem veletek? Ti úgy hívtok engem: ,,Mester” és ,,Uram”, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát én, az úr és a mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.

Bevezető ima: Uram Jézus, legnagyobb vágyam, hogy elkísérjelek ezen a héten, amikor a szenvedést és a halált magadra vállalod megváltásunkért. Csak arra kérlek, hogy add meg nekem a hitet és a kitartást, hogy elérjek a kereszt lábáig. Tisztítsd meg szeretetem, hogy magam helyett Te élj bennem!

Kérés: Uram, add meg a kegyelmet, hogy állhatatos legyek, és végsőkig kitartsak a hitben!

Elmélkedés:
1. Az Ő órája, az Ő szeretete. „Jézus tudta, hogy eljött az Ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához.” Jézus a nehézségek ellenére, melyekkel szembesült, nem szenvedett kapuzárási pánikban harminchárom évesen. Tudta, hogy ki Ő, hogy honnan jött és hová tart. Ismerte a próbákat, amik hamarosan megsemmisítik halandó testét. Ezek célja az volt, hogy bebizonyítsa szeretetét. „…, mert szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket.” A szeretet mindent elvisel. Még a legszörnyűbb helyzeteket is fel tudja jóra használni. A szeretet megvált. Épp a barátság elárulása bizonyította saját barátságágának hitelességét: „Nincs annál nagyobb szeretet, ha valaki életét adja barátaiért”

2. Önkéntes szolgálat. Jézus nem imádkozott „engedélyért”, hogy alázatos legyen és szolgáljon. Péter kérdése, hogy „Uram, te mosod meg az én lábamat?”, nem valódi érdeklődés, hanem inkább egy kritikus megjegyzés Jézus tettére vonatkozóan. Valóban szüksége van „engedélyre” az alázatnak és a szeretetnek? A kérdés az, hogy ki elég alázatos ahhoz, hogy elfogadja a másik szeretetét. Elég alázatos vagyok ahhoz, hogy elfogadjam Jézus szeretetét? Jézus alázata és emberszeretete megtisztít. Teljesen el kell felejtenünk a „te soha nem moshatod meg az én lábamat” hozzáállást. Csak azok juthatnak a mennybe, akik lélekben szegények, akiknek tiszta a szívük, és akik olyanok, mint a gyermekek. „Ha nem moslak meg, nem lesz részed velem.”  Engednem kell, hogy Krisztus megtisztítson kegyelemteljes példája szerint. Különben nem lesz részem vele. Mégis, ha szavaival megtisztított, csak lábaimat kell tisztán tartanom.

3. Példás tanító. Ha Jézus tanítványa vagyok, igazán meg kell értenem, és el kell fogadnom, amit példáján keresztül tanítani akart nekem. Jézus megkérdezi: „Tudjátok-e, mit tettem veletek?” Ha valaki, akkor épp a Mester az, aki megkövetelhetné szolgáitól, hogy mossák meg lábát, és nem pedig fordítva. Jézus az Úr és Mester, Ő a jó tanító. Én a tanítványa vagyok. Hatalmát azonban mégsem úgy mutatja meg, hogy erőszakkal engedelmességet követel, hanem inkább az erény hatalmának kinyilvánításával: alázat, emberszeretet – és a képesség ezek tanítására, illetve a meggyőzésre. „Ha tehát én, az úr és a mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.” Példát adott nekünk, amit követnünk kell. Én kinek a lábát moshatom meg?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, folytasd szavaiddal megvilágosításomat, hogy teljesen tisztának találtassak, akkor is, ha lábaimat meg kell mosnom, mert elkerülhetetlen a világgal való érintkezés. Adj nekem alázatot és felebaráti szeretetet, hogy erényeidet hozzád hasonlóan én is gyakorolhassam!

Elhatározás: Ma megalázom magam, hogy segítsek valakin, akinek szüksége van rá, leginkább egy olyan valakin, akivel szemben ellenérzésem van.