A kegyelemért tanúsított hála
2021. március 6. Nagyböjt második hete – szombat

Evangélium: 

Lk 15, 1-3, 11-32

A vámosok és a bűnösök mind jöttek, hogy hallgassák Jézust. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. "Ez bűnösökkel áll szóba, sőt eszik is velük" - mondták. Erre mondott nekik egy példabeszédet: "Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült - felelte. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. - Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült."

Bevezető ima: Uram, bár szememmel nem látlak téged, hiszem, hogy most is velem vagy. Tudom, hogy Te jobban ismered legbelső énemet, mint én magam, és jobban szeretsz engem, mint amilyen szeretettel vagyok magam iránt. Köszönöm, hogy vigyázol rám, bár nem érdemlem meg. Cserébe szeretném felajánlani a bűnbánatomat és a beléd vetett reményemet.

Kérés: Jézusom, segíts teljesen visszautasítanom a bűnt az életemben!

Elmélkedés:

1. Az Atya személyes szeretete. Képzeld magad az atya helyébe! Szereti fiait, önfeláldozóan dolgozik értük, és nagyon büszke rájuk. Szeretné, ha a lehető legboldogabbak lennének és mindig a számukra legjobbat keresi. Mindenekfölött annak örülne, ha a fiai is hasonló nagylelkűséggel és önátadással válaszolnának a szeretetére. Semmi sem fáj jobban az embernek, mint a viszonzatlan, semmibe vett szeretet. Gondolj bele, Isten mennyire szeret bennünket! Egyetlen Fiát küldte el, hogy emberi alakot öltve magára vállalja és szenvedéseinket és bűneinkért helyettünk haljon meg a kereszten.

2. A szeretet hiányának következményei. Abban a pillanatban, amikor a fiú csak magára kezd gondolni és elfordul az atya szeretetétől, megkezdődik testi és szellemi leépülésének folyamata. Az örökségének kikérése majdnem olyan volt, mintha atyja halálát kívánta volna, hiszen az örökség csak ezután válhatott volna jogos jussává. Hányszor kívántam én is hasonlót, amikor Isten vezérlő szeretetét csak tehernek éreztem? Az én-központúság hálátlanságot szül, elfeledteti velünk azt, hogy mindent csakis Istennek köszönhetünk. Az én-központúság következtében nem ott keressük a boldogságot, ahol egyedül megtalálhatjuk: Istennél.

3. Észhez térni. Minden alkalommal, amikor a bűn következtében elfordulunk Isten szeretetétől és kegyelmétől, esztelenül egy „távoli országba” menekülünk. Isten akarata legyen a mi otthonuk, még akkor is, ha első ránézésre nem tűnik vonzónak. A bűn elhomályosítja az értelmet és gyengíti az akaratot. Mindig eltávolít Istentől. De minden szentnek van múltja és minden bűnösnek van jövője. Bármikor visszafordulhatunk Istenhez. Itt van velünk ebben a pillanatban is, kegyelmével elárasztva bennünket. Arra vár, hogy visszatérjünk hozzá, ahogyan a példabeszédben szereplő atya is türelmetlenül várta fia visszatértét. Én is összeszedhetem magam, visszatérhetek az Atyához. Eltemethetem a múltamat és Krisztushoz fordulhatok könyörületért.

Beszélgetés Krisztussal: Mennyei Atyám, tudom, hogy hányszor mondtam nemet neked és választottam saját akaratomat. Hálát adok azért, hogy ilyen türelmes és megértő vagy velem. Most ismét visszautasítom a bűnt és hozzád fordulok, bízva a kegyelmedben és megbocsátásodban.

Elhatározás: Elmondok egy szívből jövő bűnbánati imát, Isten szeretetét és kegyelmét kérve