Az élet ajándéka
2021. március 5.  Nagyböjt második hete - péntek

Evangélium: 

Mt 21: 33-43, 45-46
„Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazda, aki szőlőt telepített. Bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta a szőlőt műveseknek, és elment idegenbe. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a termést. Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak. Az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is úgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mert azt gondolta: A fiamat csak megbecsülik. De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút, így biztatták egymást: Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és mienk lesz öröksége. Nekiestek, kidobták a szőlőből és megölték. Amikor majd megjön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőművesekkel?” „A gonoszokat a gonoszok sorsára juttatja, szőlejét pedig más bérlőknek adja ki bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést.” Erre Jézus azt kérdezte: „Sose olvastátok az Írásban: A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, s ez csodálatos a szemünkben. Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, s olyan nép kapja meg, amely megtermi gyümölcsét.” E hasonlatokat hallva a farizeusok és az írástudók megértették, hogy róluk beszélt. El akarták fogni, de féltek a néptől, mert prófétának tartották.

Bevezető ima: Uram, bár szemeimmel nem látlak téged, hiszem, hogy most is velem vagy. Tudom, hogy Te jobban ismered legbelső énemet, mint én magam, és jobban szeretsz engem, mint amilyen szeretettel vagyok magam iránt. Köszönöm, hogy vigyázol rám, bár nem érdemlem meg. Cserébe szeretném felajánlani a bűnbánatomat és a beléd vetett reményemet.

Kérés: Szentelj meg a munkában, Uram, hogy ezáltal közelebb kerüljek hozzád!

Elmélkedés:

1. Isten értéket bíz ránk. Egy jól működő üzletnek a folytatása nem okoz nehézséget. Egy rosszul működőt talpra állítani viszont már nagyobb nehézség, ha azonban újra talpra állítjuk ezt, sokkal értékesebb lesz számunkra, mert saját fáradságos munkánk gyümölcse. Nem pusztán egy tulajdon lesz, hanem részemmé válik. A Szentírásban a szőlőgazda maga építette meg szőlőst, mielőtt bérbe adta volna a munkásoknak. Olyan munkásokat szeretett volna találni, akik nem csak profitot termelnek, hanem gondoskodnak az ő birtokáról. Annyira kedves volt számára ez a termés, hogy egyetlen fiát is feláldozta volna érte. Krisztus felépítette a szőlőjét – az Egyházat – és ránk bízta. Krisztus megtisztel bennünket azzal, hogy ránk bíz egy számára ily értékes dolgot. Nem csak egy egyszerű feladatot ad nekünk, hanem kezünkbe teszi le a lelkek örök üdvösségét is.

2. Türelmes a mulasztásainkkal. A szőlősgazda nem felügyelte állandóan a munkásait, nem szabta meg, hogyan dolgozzanak. Azt akarta, hogy maguk boldoguljanak a munkával. Isten nem zsarnokoskodik. Tudja, hogy nehéz az Ő szőlőjében dolgozni. Szüret idején a gazda egyik szolgáját küldte a másik után. Nem büntette meg a munkásokat rögtön, amikor rosszul bántak a hírnökeivel. Inkább egyszülött fiát küldte, hogy minden esélyt megadjon nekik önzésük leküzdésére és mesterük nagylelkűségének a meglátására.

3. Istent ugyanúgy elborzasztja a tétlenségünk, mint a bűneink. „Mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.” (Jel 3, 15) A farizeusoknak nem az volt a legsúlyosabb vétkük, amit tettek, hanem amit elmulasztottak. Krisztus ezért nem arra figyelmezteti őket, hogy: „Elveszik tőletek az Isten országát, s olyan nép kapja meg, amely tiszteli az életet.”, hanem azzal vádolja őket, hogy nem teremnek gyümölcsöt. Ugyanakkora bűn az élet létrejöttét akadályozni, mint kioltani azt.

Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus, Te ismerted a munkát, és a Te munkád sokak megszentelődését szolgálta. Segíts megélnem az általad tanított erényeket! Szeretném minden tehetségemet a Te kezedbe ajánlani. Szeretnék az apostolodként munkálkodni!

Elhatározás: Ma teljesítem egy apostoli feladatomat, amit már régóta halogatok.