A kulcs: a kegyelem
2020. december 22. Advent harmadik hete – kedd

Evangélium:

Lk 1,46-56
Mária így szólt: "Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában a gőgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért." Mária még ott maradt három hónapig, aztán hazatért.

Bevezető ima: Szeretlek, Uram, mert Te előbb szerettél engem. Hagytad, hogy életem folyamán oly sokszor érezzem gondoskodó kezedet. Hogy is ne szeretnélek? Advent napjai gyorsan múltak el. Már itt vagy ajtóm előtt, kopogni készülsz. Készen akarok lenni, hogy fogadjalak karácsony napján. Ezért fordulok hozzád alázatos könyörgéssel.

Kérés: Uram Jézus, segíts, hogy hálás legyek!

Elmélkedés:

1. A kulcsszó. A „kegyelem” szóban foglalható össze Mária himnusza, a „Magnificat” és a megváltás egész története. Ez a karácsony fő motívuma is. Isten kegyelmes tekintetét, jó akaratát fordítja az emberiség felé. Sokszor tekintjük úgy lelki életünket, mint igyekezetet arra, hogy Isten tetszését és áldását elnyerjük. Ez azt jelentené, hogy mi magunk tesszük magunkat szentté. Nem így van. Istennek nem „kötelessége”, hogy kegyelemben részesítsen minket. Semmilyen „érdemünk” nincsen Isten előtt. Lelki életünk lényege az kell legyen, hogy valódi énünket tárjuk Isten elé: bűnösök vagyunk. Ha gyengeségünket állítjuk Isten mindenhatósága elé, akkor nyerhetjük el könyörületét, amivel felemel minket nyomoróságunkból, és gyermekeivé fogad. Ez történt akkor, amikor „rátekintett szolgálója (Mária) alázatosságára”.

2.  Ajándékul adja magát. Isten azzal mutatta meg határtalan szeretetét, hogy nekünk ajándékozta magát, egy lett közülünk. A szeretet arra késztet minket, hogy hasonlóvá váljunk ahhoz, akit szeretünk. Isten egészen hasonló lett szeretett teremtményeihez. Nemcsak ember lett, hanem a legszegényebbek sorsát vállalta. Nem sok ember, még a legszegényebb sem született istállóban. Hány kisbabát fektettek olyan ládába, amiből a lovakat és ökröket etetik? Ez a jászol. Bár gazdag volt (Ő volt a mindenható Isten), szegény lett, hogy gazdagítson minket szegénységével. Kérdezzük csak meg magunkat, mit teszünk azért, hogy hasonlítsunk ahhoz, akit szeretünk. Hogyan próbálunk hasonlítani Krisztushoz, aki nekünk ajándékozta magát? Félretettük szeszélyeinket és kívánságainkat azért, hogy örömet szerezzünk házastársunknak, gyermekeinknek, szüleinknek? Ez is mód arra, hogy áldott karácsonyra készüljünk.

3. Bőséges áldás. A „Magnificat” többi része Isten dicsőítése azért a sok jóért, amit az Őt szeretőknek adott. Minden nemzedék áldottnak, „boldognak” hív minket. Isten megmutatja karjának erejét, felemeli a kicsinyeket, az éhezőket betölti minden jóval. Sok mindenért kell hálát adnunk. Keresztény életünk kihívása, hogy vegyük észre a nekünk adott áldást, és cselekedeteinken legyen rajta a hála pecsétje. Dicsőítjük Istent és áldjuk Őt, amikor próbálunk megfelelni mindannak a jónak, amit nekünk adott. És akkor az emberek boldognak hívnak bennünket, mert gyermeki szeretetünk megnyitja Isten előtt az ajtót, és Isten még több jót tesz általunk. Számba veszem néha, hogy mennyi áldást kaptam? Igyekszem „meghálálni” ezt Istennek azzal, hogy együttműködöm vele? Észreveszem, hogy cserébe Isten még több jót tesz, és megáld engem?

Beszélgetés Krisztussal: Uram, felkészítem lelkemet karácsonyi jöveteledre, meghívlak, lépj be szerény lakásomba. Kérlek, ne menj tovább anélkül, hogy megáldanád szegény lelkemet! Szükségem van kegyelmedre. Nem távozom el tőled addig, míg legalább egy morzsát nem kapok asztalodról. Hadd mondjak köszönetet és dicsőítést végtelen kegyelmedért, mellyel alázatos szolgádra tekintettél.

Elhatározás: Hálából a sok kegyelemért, amit kaptam, ma jót teszek valakivel, aki rászorul.