Szeressétek egymást!
2020. február 24. Évközi hetedik hét – hétfő
Szent Mátyás apostol

Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szeretetemben, mint ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. Ti a barátaim vagytok, ha megteszitek, amiket parancsolok nektek. Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondtalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, s hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek: szeressétek egymást!

Bevezető ima: Köszönöm Jézus, hogy megint a szívemre beszélsz és elmondod, hogy mennyire szeretsz engem. Add, hogy én is viszont szeresselek Téged! Egyre jobban akarlak szeretni. Taníts engem szeretni és elfogadni azokat a dolgokat, amiket nem tudok megváltoztatni, abban a biztos tudatban, hogy amíg a Te utadon járok, addig minden a javamra válik.

Kérés: Engedd, hogy a ma reggel problémáit pár percre magam mögött hagyva teljesen jelenlétedbe tudjak helyezkedni!

1. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Nagyon nehéz olyan embert szeretni, akit nem ismerünk, de ami még ennél is nehezebb: olyan embert szeretni, akit ismerünk. Minél jobban ismerünk valakit, annál nehezebb szemet hunyni a hibái felett. Ez az, ami Krisztus szeretetét annyira csodálatra méltóvá és gyönyörűvé teszi. Ismeri minden egyes porcikánkat, a szívünk legmélyebb titkait és mégis végtelenül szeret minket anyánk méhétől fogva.

2. Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Optimális esetben egy szülő szeretete nem változik, habár gyermeke felnő és nagyon sok változáson megy keresztül. Lehetnek bármilyen nagyszerűek a szüleink, meg sem közelítik azt a tökéletes szeretet, ahogyan Isten fordul felénk. Ha egy napon minden megváltozik az életünkben, ha minden megrendül; és még ha mi el is fordulunk tőle, az Ő szeretet állandó és változatlan. Isten soha nem fordul el tőlünk.

3. Ki vagyok én? Ha mindenképp válaszolnom kellene erre a kérdésre, azt hiszem, azt mondanám, hogy mindaz, ami vagyok, valójában nem én vagyok. Az emberek alig ismernek engem és tulajdonképp én sem ismerem magam. Mindig, amikor épp kezdeném megismerni magam, bebizonyosodik, hogy bizony még sok dolgot én sem tudok magamról. De Isten ismer engem és mindent tud rólam. Attól, hogy én változom, neki nem kell változnia. Mindig képes szeretni engem a körülményektől függetlenül. Isten nem azért parancsolja, hogy szeressük az embereket, mert ismerjük őket, hanem pont azért, mert nem ismerjük őket és soha nem is fogjuk a maguk teljességében megismerni. Isten viszont mindenkit ismer és szeret, és ez az, ami összeköt bennünket. Ez az, ami mindannyiunkat meghatároz, és egy szintre emel embertársainkkal. A keresztények éppen ezért a világ legszabadabb emberei: nem kell válogatniuk, hogy kit akarnak szeretni. Szerethetünk bárkit: azokat, akikről azt hisszük, hogy ismerjük és azokat is, akiket nem.

Beszélgetés Krisztussal: Jézus, kérlek, taníts engem szeretni! Taníts arra, hogy hogyan legyek a világ legszabadabb embere! Taníts meg, hogy a "Miért?-"ek helyett inkább azt kérdezzem "Hogyan?" És taníts meg arra is, hogy az embereket elfogadni és megérteni akarjam, nem pedig megváltoztatni!

Elhatározás: Kiválasztok valakit, akivel nem tudok kijönni, megnézem, hogy mi ennek az oka és kitalálom, hogy miként tudnék ezen a kapcsolaton javítani.