Valódi önismeret
2020. december 13. Advent harmadik vasárnapja

Evangélium:

Jn 1, 6-8. 19-28
Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, s megkérdeztették: "Ki vagy?" Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: "Nem én vagyok a Messiás." Ezért megkérdezték tőle: "Hát akkor? Talán Illés vagy?" "Nem vagyok" - felelte. "A próféta vagy?" - Erre is nemmel válaszolt. Így tovább faggatták: "Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?" Ezt felelte: "A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját", amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a farizeusoktól jöttek, s tovább kérdezgették: "Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Messiás, sem Illés, sem a próféta?" János így válaszolt: "Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki a nyomomba lép, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani." Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

Bevezető ima: Mennyei Atya! A szívem vágyódik szereteted után. Lelkem szavaid fényét keresi. Már várom Megváltónk, Krisztus eljövetelét. Ebben a veled töltött rövid időben szeretném megerősíteni az irántad érzett szeretetemet. Te vagy számomra az erő, a fény, a béke, az öröm, Te vagy az életem.

Kérés: Jézus, segíts nagylelkűen teljesítenem a rám bízott hivatást!

Elmélkedés:

1. Föllépett egy ember, az Isten küldte. Gondold át ennek a mondatnak a nagyszerűségét. Egyrészt van egy közönséges ember, mint te vagy én, egy teljesen szokványos névvel. Másrészt viszont egy olyan rendkívüli küldetéssel, ami messze felülszárnyalja a saját személyét. A Szentírás rendszeresen azt írja, hogy Isten küld valakit: megmutatkozik annak a személynek és elküldi, hogy másokat is megismertessen vele. Ezek az emberek minél jobban megismerték Istent, annál jobban „kötelezve” érzik magukat, hogy ezt a tudást továbbadják. Ez azért van, mert a Szentháromság egy olyan szeretetközösség, melyet Isten másokkal is meg akar osztani. Először megteremti a világot a mi örömünkre és fenntartásunkra. Majd, miután bűnbe estünk, pátriárkákat, prófétákat, királyokat és végül egyetlen Fiát küldi el közénk, hogy továbbra is biztosítson szeretetéről.

2. Nem én vagyok a Messiás. János tudja, hogy kicsoda. Az őszinte önismeret fontos lépés a szentté váláshoz. János felkelti az izraeli tömeg figyelmét. Sokan valószínűleg elkábulnánk ettől a közismertségtől. János azonban nem hatalomra vágyik, nem akar más lenni, mint amilyen valójában, hanem Krisztusra készíti fel az emberek szívét. A Gonosz mindig meg fogja próbálni a figyelmünket Istenről magunkra fordítani. János ragyogó példát ad ennek a kísértésnek a leküzdésére. Amikor mi is teljesen Istenre figyelünk, elfeledkezünk a saját önzésünkről. Igazságban élünk és értékeljük Istennek mindazon ajándékait, melyeket az Ő királyságának a hirdetésére használhatunk.

3. A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját. János tudja, hogy kicsoda. Azt akarja, amit Isten kért tőle. Tudja, hogy Isten nem hiába teremtette. Üzenetének az ad igazi érőt, hogy a lelke mélyéről szól. János testestül-lelkestül teljesíti a küldetését. De tudnunk kell, hogy az ő küldetése nem egyedülálló. Isten mindannyiunkat azért hívott életre, hogy küldetést adjon nekünk. Az én szívem is nyitott ennek az elfogadására? Ismerem és magamévá teszem Istennek a tervét az életemben?

Beszélgetés Krisztussal: Kedves Uram, Te vagy az örök világosság és az igazi lelki béke forrása. Segíts, hogy irántam való szeretetedből merítsek erőt! Segíts felismernem nagyságodat és saját kicsinységemet, hogy készen álljak önzésemet félretenni, és hűséges eszközöddé válni! Add meg a kegyelmet számomra, hogy küldetésemet buzgón teljesítsem!

Elhatározás: A mai napon Jézus iránti szeretetből három dolgot megteszek alázatosan.