A kereszt formáló ereje
2020. február 21. Évközi hatodik hét – péntek

Mk 8,34 -9,1
Jézus egy alkalommal magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? Hisz mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a parázna, elfajult és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.” Ezután így folytatta: „Bizony, mondom nektek: vannak egyesek az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják, hogy eljön az Isten országa hatalommal.”

Bevezető ima: Uram, ma meg akarsz szabadítani engem a barátságról alkotott téves elképzeléseimtől. Készítsd fel szívemet kereszted üzenetére, hogy megtanuljam, miben áll az irántad és országod iránti igazi szeretet. Kereszted példát mutat nekem minden olyan erényben, amelyre szükségem van, és minden olyan célban, melyet el akarok érni. A keresztben remény van, mérhetetlenül hatalmas remény, mely legyőz minden emberi csalódottságot. Vezess magadhoz, mert szeretném örömmel vinni keresztemet!

Kérés: Uram, tedd keresztedet a veled való barátság páratlan helyévé életemben! 

1. Érettebbé válni a szenvedés által. A legtöbb ember hagyja, hogy a napjuk folyamán döntéseiket az önvédelem és saját érdekeik befolyásolják őket. Még ha a nehezebb utat választjuk is, az is történhet önös érdekből, ha az ember a saját előmenetelét keresi az életben. Krisztus üzenete nem csupán egy használati útmutató ahhoz, hogy hogyan dolgozzunk helyesen – izzadni, fáradozni és áldozatot hozni, hogy sikeresek legyünk. Az önmegtagadás, amit egy keresztény embertől elvárunk, ennél mélyebbre megy. Odáig kell hatolnia, ahol magunkat és legmélyebb vágyainkat a legjobban akarnánk védelmezni. Semmi sincs, amin keresztül jobban megérthetnénk a krisztusi leckét, mint azok a keresztek, melyek meglepetésként értek minket, azok a keresztek, amelyeket nem terveztünk és nem akartunk. Egy ilyen kereszttel a hátunkon minden lépés igazi Krisztus-követés, valódi szeretet, valódi megváltás, önámítás és keserűség nélkül.

2. Követni vagy előtte járni? Egy nap Teréz anya meglátta, hogy egyik nővére az utcán szomorú arccal jár-kel. Odahívta magához, és ezt kérdezte: „Mit mondott Jézus: hogy előtte vigyük a keresztet, vagy hogy kövessük Őt?” A nővér mosolyogva válaszolta: „Azt, hogy kövessük.” Erre Teréz anya ezt kérdezte: „Akkor te miért próbálsz előtte járni?” (Teréz anya: Légy a világosságom). Krisztus keresztje nem csupán egy szentségben megélt élet nehézségeinek helyes elfogadása, hanem mindenekelőtt egy hozzáállás. A helytelen hozzáállás le tudja rombolni lelkünket és oda vezethet, hogy úgy szenvedünk, mint akinek nincs hite – egyedül. Az alázatos hit megmutatja az Egyetlent, akit követünk, aki az utat mutatja nekünk, aki megtart minket a reménységben, és aki egy mélyebb krisztusi örömre vezet el minket.

3. Az önfeláldozó szeretet és önfeláldozó élet elválaszthatatlan egymástól. Mindaz, aki Krisztusért szenved, dicsőségben és hatalomban megláthatja majd az Ő országát. Urunk megígéri nekünk: a szeretetet sem ebben, sem az elkövetkezendő életben nem fogja legyőzni semmi. Bár látszólag értelmetlenül szenvedtek, sok szent látta az Úr dicsőségét élete különleges pillanataiban és abban a teljességben, amikor felment a mennybe. Szentek romlatlanul megmaradt teste, a dokumentált csodák, az Egyház nagy lelkiségi mozgalmai – ezek mind azt bizonyítják, hogy Isten sosem fogja elválasztani iránta való szeretetünket országának dicsőséges és hatalmas eljövetelétől.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, tanítsd lelkemet, hogy ne féljen a kereszttől, hanem higgyem, hogy a keresztnek titokzatos hatalma van, mellyel engem és a körülöttem lévő világot meg tudja változtatni. Nem kellene csalódottan visszahúzódnom, ha az élet megsebez. Nem részvétet vagy emberi vigasztalást kellene keresnem, ha sötét pillanatokat kell megélnem. Csak az a fontos, hogy hűséges tanítványként beálljak a sorba Krisztus keresztje mögé és meneteljek előre a győzelem biztos tudatában. Add, hogy minden sötétségben, amikor Krisztus többet kíván tőlem, utánozni tudjam boldog Teréz anya elhatározását: „Egy szívbéli „Igen” az Istennek, és egy kedves mosoly mindenkinek” (Teréz anya: Légy a világosságom).

Elhatározás: Ma este felülvizsgálom, hogy miként viselkedtem a nehézségekkel szemben, és megbizonyosodok arról, hogy tetteimben egy hűséges tanítvány lelke tükröződik vissza.