Isten útjai
2020. december 1. Advent első hete – kedd

Evangélium: 

Lk10, 21-24
Abban az órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: "Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, azt csak a Fiú, vagy akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni”. Majd külön a tanítványokhoz fordult, és így szólt: "Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és király akarta látni, amit ti láttok és nem látta, hallani, amit ti hallotok és nem hallotta."

Bevezető ima: Krisztus, hiszem, hogy talentumaimat fel tudod használni jó célra. Kérlek, engedd meg, hogy napról napra jobban megismerjelek. Szeretlek téged és bízom abban, hogy vezetsz engem egész életemen át. Nemcsak vezetsz, hanem megengeded azt is, hogy mások tanuljanak a példámból.

Kérés: Uram, segíts, hogy életem minden helyzetében bízzak benned!

Elmélkedés:

1. Isten kinyilatkoztatja magát a kicsinyeknek. Arra vágyakozunk, hogy Krisztust egyre jobban megismerjük. Mily nagyon sóvárgunk arra, hogy egy kicsit többet megértsünk Istenből és az Ő végtelen szeretetéből! De a mi szűkös értelmünkkel elég hiányosan tudunk bármit is felfogni a Szentháromság fogalmából vagy természetéből. Még akkor is, ha hosszú órákon át tanulmányoznánk, arra jutnánk, hogy semmit sem tudunk. Krisztus és az Atya igaz ismeretét nem könyvek tanulmányozásával érhetjük el. Krisztus és az Atya igaz ismerete azok számára mutatkozik meg, akik le tudják csendesíteni a lelküket az imádságban. A találékony kisgyereket kell utánoznunk, aki miután elesik, édesanyjához fut, hogy az szeretettel karjaiba vegye. Ha képesek vagyunk egyszerre tudatában lenni saját kicsinységünknek, és a másik oldalról Isten tiszta, szerető jóindulatának, akkor örömmel megengedjük neki, hogy letörölje arcunkról a vért és a könnyeket, amit bűneink okoztak. Csak akkor mondhatjuk, hogy ismerjük Istent, ha átadjuk magunkat megbocsátó, és gyengéd keze irányításának,

2. Isten kiválasztja a kicsinyeket. Krisztus minden egyes embernek egyéni küldetést adott az életében. Lehet, hogy találnánk erre a küldetésre sok más embert, aki képzettebb, bölcsebb, műveltebb nálunk, és akik sokkal jobban vinnék véghez azt a feladatot, mint ahogy mi tudjuk. És mégis, Krisztus nem mindig a legokosabb embert keresi meg, nem azt, akinek a legélesebben vág az esze, vagy akinek a legmagasabb a képzettsége. Gyakran alaposan megvizsgálja a föld minden sarkát azután az őszinte, terve iránt nyitott lélek után, aki kész megvalósítani tervét. Az egyszerűség és az alázat a kulcsa annak, hogy Isten kiválaszt-e minket arra, hogy még aktívabban részt vegyünk megváltó tervében.

3. Isten a kicsinyekre bízza tervének beteljesítését. Hány és hány próféta és király sóvárgott Krisztus eljövetele után, hogy beteljesüljön a megváltás ígérete! Míg vártak az ígéretre, példát adtak nekünk az Isten dolgai iránti folyamatos elköteleződésre azáltal, hogy sosem láthatták, amit megjövendöltek nekik. Fontos szerepük volt az emberek vezetésében, de nem látták Isten teljes tervének beteljesedését. Isten erre kér minket, hogy legyünk olyanok, mint ők, ültessük a megváltás magvait, amik lehet, hogy évekig nem csíráznak ki. Csakúgy, mint a prófétáknak, nekünk sem mindig adatik meg a kegyelem, hogy megláthassuk az egész képet a maga egységében. Ez része a kicsinységnek: bízni abban, hogy Isten, a mi Atyánk tudja, hogy mit csinál. John Henry Newman bíboros így imádkozott „Felhőoszlop” c. ismert versében:
„Óvd a zarándok lábát, nem akarok távolba látni –
Csak lépésről-lépésere, ennyi elég nekem.”
Rábízom-e egész életemet Istenre, az én Atyámra, vagy megpróbálom magam alakítani életem egész arculatát?

Beszélgetés Krisztussal: Krisztus, nem hatalmas ismeretért vagy megértésért imádkozom. Segíts, hogy mindaz, amit velem tenni akarsz, a gyermek egyszerűségével és alázatával fogadjam el. Nem azt kérem, hogy beleláthassak a Te isteni tulajdonságaid mélységeibe. Nem akarok mást, csak növekedni a veled való barátságban. Tudom, hogy ehhez az irántam való végtelen szeretetedben megingathatatlan bizalommal kell bíznom. Hagyni akarom, hogy akaratod szerint vezess, és szeress engem.

Elhatározás: Még jobban megnyitom a szívemet, hogy befogadjam Istennek rólam szóló tervét.