Az Ige örökre megmarad
2020. november 27. Évközi harmincnegyedik hét – péntek

Evangélium:

Lk 21,29-33
Példabeszédet is mondott nekik: „Nézzétek a fügefát és a többi fát. Amikor kifakadnak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy ezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa. Bizony, mondom nektek: el nem múlik ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”

Bevezető ima: Uram Jézus, örök Pásztor, növeld az igazság iránti szeretetemet és tudásomat! Segíts tanításod buzgó megismerésében, és add, hogy elvigyem Igédet azoknak, akik sötétségben élnek!

Kérés: Uram, növeld Igédbe vetett hitemet, hogy képes legyek a világot evangelizálni!

Elmélkedés:

1. Krisztusra tekintsünk. Jézus nem nevezi meg második eljövetelének pontos időpontját, de arról biztosít minket, hogy lesznek olyan jelek, amelyek jelezni fogják számunkra, hogy már nincs messze az Ő eljövetele. Azt akarja, hogy éberen figyeljünk, és boldog reménységben várjuk, hogy újra eljön. Pillantásunkat szegezzük Krisztusra, hogy az idők végén, amikor eljön, készek legyünk. Szívünket azzal tudjuk erre felkészíteni, hogy szakítunk időt az imádságra, rendszeresen járunk misére, olvassuk a Szentírást, és minden nap igyekszünk teljesíteni Isten akaratát.

2. Elfogadni Jézust személyes megváltónknak. Jézus azt akarja, hogy minden ember eljusson országába. Mélységesen vágyakozik arra, hogy az örökkévalóságban velünk együtt legyen. Ennek az együttlétnek a kötelékét már itt a földön is megízlelhetjük, és csatlakozhatunk az Ő nyájához, ha elfogadjuk a mi Urunk szavait: „Az Úr igéje ugyanis a földbe vetett maghoz hasonlít: akik hittel hallgatják és Krisztus kicsiny nyájához számláltatnak, azok magát az Országot fogadták be; a mag azután saját erejéből csírázik ki és növekszik egészen az aratásig. (Lumen Gentium, 5) Ha elfogadjuk Jézust személyes megváltónknak, valamint megismerjük a Szentírás és az Egyház tanítását, annak az lesz az eredménye, hogy hitünk kicsírázik, és Jézus második eljövetelének aratásáig növekedni fog.

3. A tavasz ideje. Krisztus gazdag termésben remél második eljövetelére. Az új evangelizáció tavasza, amelyet Szent II. János Pál pápa hirdetett meg, már sok lelket indított arra, hogy elfogadják Krisztust megmentőjüknek és megváltójuknak. II. János Pál életében példájával építette a világot. Az ő enciklikái és könyvei sok emberben világosságot gyújtottak. A Világ Ifjúsági Találkozók és az Egyház evangelizálása iránti fáradozásai a hit magvait a föld végső határáig elvetették. Ennek az evangelizációs tavasznak az eredményei láthatóan és folytonosan növekszenek az Egyházban és a papi és szerzetesi hivatások felvirágzásában. Jézus Krisztus megmutatta nekünk, hogy a hit minden elvetett magját a vetéstől az aratásig mindvégig táplálja és megtartja.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, örök Pásztor, add, hogy mindig kész legyek a veled való találkozásra! Te vagy az én megmentőm és megváltóm. Erősítsd hitemet, és növeld ismereteimet, hogy minden nap tudjam vetni a hit magjait. Imádkozni akarok azért, hogy amikor újra eljössz, gazdag termés várjon rád.

Elhatározás: Ma a Szentírásból elolvasok egy részt, és arról fogok elmélkedni.