Királyok és aranypénzek
2020. november 18. Évközi harmincharmadik hét – szerda

Evangélium: 

Lk 19, 11-18
Mivel már közel jártak Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy az Isten országa hamarosan megvalósul, Jézus egy másik példabeszédet is mondott hallgatóinak: "Egy főember - kezdte - messze földre indult, hogy királyságot szerezzen magának, s aztán visszatérjen. Magához hívatta tíz szolgáját, adott nekik tíz minát és így szólt hozzájuk: Kamatoztassátok, míg vissza nem térek. Polgártársai gyűlölték, ezért követséget küldtek utána és tiltakoztak: Nem akarjuk, hogy királyunk legyen. Mégis megszerezte a királyságot és visszatért. Hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan forgatta. Jött az első, s így szólt: Uram, minád tíz minát hozott. Jól van, derék szolga! - felelte neki. - Mivel a kicsiben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett. Jött a második is: Uram - mondta -, minád öt minát jövedelmezett. Ennek ezt válaszolta: Téged öt város fölé rendellek. Végül jött a harmadik és így beszélt: Uram, itt a minád! Kendőbe kötöttem és eldugtam, féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy. Fölveszed, amit nem te tettél le, és learatod, amit nem te vetettél. - A magad szájából ítéllek meg - mondta neki -, te mihaszna szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok. Fölveszem, amit nem én tettem le és learatom, amit nem én vetettem. Miért nem adtad hát oda pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza? Ezzel a körülállókhoz fordult: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok oda annak, aki tíz minát kapott. Azok megjegyezték: Uram, neki már tíz minája van. Mondom nektek, hogy akinek van, az kap, akinek meg nincs, attól azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyen, vezessétek ide, és öljétek meg a szemem láttára." Azután, hogy ezt mondta, folytatta útját Jeruzsálem felé.

Bevezető ima: Uram, Jézus, Te vagy az Alfa és az Ómega. Életet adtál nekem, és megadtad a lehetőséget, hogy örökké éljek veled. Hálával, megbecsüléssel és szeretettel tartozom neked, s Te mégsem várod el ezt tőlem. Köszönöm, hogy tiszteletben tartod a szabadságomat, mert így fel tudom magamat ajánlani neked. Mindenem, amim van, a tied; és most mindent visszaadok neked.

Kérés: Uram, Jézus, taníts meg türelmesnek lennem, hogy talentumaimat kitartóan használjam felebarátaim és a Te szolgálatodra.

Elmélkedés:

1. Jézus a királyok a Királya. Manapság újra érdeklődés tapasztalható az Úr fenyegető és dicsőséges eljövetele iránt. Minden vasárnap, amikor a Hiszekegyet mondjuk, tanúságot teszünk hitünk mellett, hogy Krisztus „újra eljön ítélni élőket és holtakat.” De azt is tudjuk, hogy nem ismerjük ennek bekövetkeztét, ahogy azt Urunk világosan állítja is. „Azt a napot és órát azonban nem tudja senki (…)” (Mt 24, 36). De akkor mit tegyünk az eljövetelig? A válasz nagyon egyszerű: Élj hűségesen Krisztus Országának értékeihez, és mutasd meg, hogy Ő a Királyunk - már most! Van olyan terület az életemben, ahol nem Krisztus uralkodik? Hűséges vagyok a keresztségben vállalt kötelezettségeimhez? Helyesen használom fel az időm?

2. Egyszerre csak egy arany keresése. A mai evangéliumban mindegyik szolga csak egy aranyat kap, de vannak, akik jobban kamatoztatják, mint mások. Vannak olyan adományok, amelyeket Isten mindannyiunknak megadott egyenlő arányban, és vannak olyanok, amiket különböző mértékben. A keresztségkor úgymond a hit, a remény és a szeretet magvait kapjuk meg szívünkben, és rajtunk múlik, hogy megőrződnek-e, hogy elengedő fényhez jutnak-e és meghozzák-e gyümölcsüket. A hit, remény és szeretet ajándékai nemcsak az esős napokon vagy a megpróbáltatás idejére kapjuk, hanem azért, hogy figyelmünket arra irányítsuk, kik vagyunk Isten gyermekeiként és az Ő mennyei királyságának örököseiként. Ezeket az erényeket gyakorolni olyan, mint aranyat és pénzérmét keresni egyszerre. Hányszor köszöntem meg Istennek ezeket az ajándékokat? Küzdök-e azért, hogy növekedjek ezekben az ajándékokban lelkemet a mennyei dolgok felé irányítva, és a felebaráti szeretet gyakorlása által?

3. Isten nagylelkűsége. Szent János emlékeztet rá, hogy Isten a szeretet (vö. 1 Jn 4, 8). Isten lényege az önátadás. Az ember, aki elásta talentumát, nem fedezte fel a hit e valóságát, de az az ember, aki „elköltötte”, rájön erre azáltal, hogy képes volt többet szerezni. Jézus azt mondja: „amíg a mag nem hull a földbe, és el nem hal, addig csak egy egyszerű mag marad.” (Jn 12, 24). Később mindazonáltal egy átalakulás megy végbe, ami által új magvak születnek. Jézus kereszthalála tökéletes példa, ahogy az önátadás és önfeláldozás gyümölcsöt hoz. Nem lehet Jézus a királyunk, mígnem nem kívánjuk Őt követni Jeruzsálembe és a halálba. Sok mindent fel kell áldoznunk, de sokkal többet kapunk a mennyei királyság talentumai által.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, néha félek attól, hogy mit jelent meghalni magamnak. Segíts, hogy országod minden talentumát használhassam! Segíts, hogy tudjam, nincs semmi vesztenivalóm, de mindent megkaphatok. Add, hogy bátran merjelek szeretni téged!

Elhatározás: Hogy kimutassam Jézus iránti szeretetem, ma gyakorolni fogom a türelem erényét valaki olyannal, aki idegesít engem.