Istenhez tartozom
2020. október 18. Évközi huszonkilencedik vasárnap

Evangélium: 

Mt 22,15-21
Ekkor a farizeusok elmentek és kitervelték, hogy hogyan csalják őt tőrbe szóval. Odaküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal és azt mondták neki: „Mester! Tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazságban tanítod, nem törődsz senkivel, mert nem nézed az emberek személyét. Mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” Jézus azonban felismerte gonoszságukat és így szólt: „Miért kísértetek engem, ti képmutatók! Mutassátok meg nekem az adópénzt!” Azok odahoztak neki egy dénárt. Ekkor megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és a felirat?” Azt felelték neki: „A császáré.” Erre azt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.”

Bevezető ima: Istenem, abban a tudatban, hogy Te a teremtőm vagy, és én a tied vagyok, neked adom magamat. Uram, add, hogy soha ne adjam el magam a világnak, mert már a tied vagyok!

Kérés: Uram, add, hogy teljesen neked adjam magam és így a Te akaratod az én kívánságom legyen!

Elmélkedés:

1. Add oda magad teljesen! Amikor teljes valónkat egészen Istennek adjuk, akkor tudjuk befogadni Őt egészen. Mikor felismerjük, hogy teremtőnk nélkül semmik vagyunk, sokkal inkább alá tudjuk vetni magunkat az Ő akaratának. Elveinket, időnket és a számunkra fontos dolgokat gyakran igazítjuk a világi igényekhez. De mindez Istené.

2. Megbékélni magunkkal. A megbékélés nem csak a rendszeres gyónást jelenti, bár természetesen nincs igazi kibékülés Istennel a gyónás szentsége nélkül. A kiengesztelődés önismeretünk megszerzését is jelenti, felismerni az igazságot arról, hogy milyennek kell lennünk, és rendbe hozni azokat a dolgokat, amelyek nincsenek összhangban ezzel az igazsággal. A kiengesztelődés mindannyiunktól megköveteli a csendet és az imádságot, a lelkiismeret vizsgálatot, és azt, hogy cselekedjünk. Csakis így ismerhetjük fel, hol kell változtatnunk. Majd le kell mondanunk saját akaratunkról és oda állni a kereszt lábához, odaadva mindent az Úrnak.

3. Elégedettnek lenni magunkkal. A megváltás a kereszten ajándékozza szívünknek az igazi megnyugvást. A kereszt lábánál találunk reményt és hűséget; itt nyílik fel a szemünk, hogy felismerjük igazi valónkat. A bűnbánat és az egyszerűség cselekedetei biztos módok arra, hogy megvalósítsuk életünkben Krisztus példáját. Ez megköveteli, hogy teljesen odaadjuk magunkat az Úrnak, és hogy szívünk mélyén elfogadjuk, hogy nem vagyunk egyedül és nem is tudjuk egyedül véghezvinni ezeket a dolgokat.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, minden ember Istene, mindenség Istene, én Istenem, segíts átadnom magam, egyszerűsíteni magam, segíts eljutnom a kereszt lábához. Legyen Mária számomra az egyszerűség, a csend és a lemondás valódi példája. Segíts felismernem, hogy mire teremtettél engem, segíts megvalósítanom és elfogadnom akaratod! El akarom fogadni terveid, tudván, hogy az imádság, a böjtölés, az egyszerűség, az önvizsgálat, a jótékonyság és a kiengesztelődés szentsége elnyerik számomra az örök életet.

Elhatározás: Tudom, hogy Istenhez tartozom, és hogy meg kell adnom Istennek, ami az Istené. Ezért elhatározom, hogy átadom neki egész lényemet, tudván, hogy ha Krisztus enyém, minden az enyém.