Krisztus bátor tanúja lenni
2020. október 16. Évközi huszonnyolcadik hét – péntek

Evangélium: 

Lk 12,1-7
Egyszer olyan nagy tömeg gyűlt össze Jézus köré, hogy csaknem agyontaposták egymást. Így beszélt akkor tanítványaihoz: ,,Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, és nincs olyan titok, ami ki ne tudódna. Ezért amit sötétben mondtatok, fényes nappal halljátok majd vissza, és amit a belső szobában fülbe súgtatok, a háztetőkről fogják hirdetni. Nektek, barátaimnak mondom: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de semmi többet nem tehetnek. Megmondom én nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, akinek, miután megölt, hatalma van a kárhozatra vetni. Igen, mondom nektek: tőle féljetek. Öt verebet ugye két fillérért adnak? Isten mégsem feledkezik meg egyről sem közülük. Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: sokkal értékesebbek vagytok ti a verebeknél.

Bevezető ima: Uram, hiszek benned; segíts, hogy növekedjek az állhatatos és bátor hitben. Uram, mélységesen bízom benned; segíts, hogy megingathatatlan legyen a bizalmam, amely tőled származik. Uram, mindenekfölött szeretlek téged és arra törekszem, hogy úgy szeressek másokat is, ahogyan te szeretsz engem. Köszönöm, Uram, a kegyelmeket és ajándékokat, amelyekkel elhalmoztál életem során és különösen az utóbbi napok ajándékait. Irgalmazz nekem, bűnösnek; add meg, hogy benned maradjak, és így állhatatos és gyümölcsöt termő ág legyek.

Kérés: Szentlélek Isten, lelkem kedves vendége, adj nekem szilárd meggyőződést, hogy bátor tanúja legyek Krisztusnak és evangéliumának!

Elmélkedés:

1. Óvakodjatok a farizeusok kovászától! Krisztus újból arra figyelmeztet bennünket, hogy egy keresztény életében nincs helye a képmutatásnak. Keresztényként annak kell lennünk, aminek valljuk magunkat, nem többnek és nem is kevesebbnek. Ez az egyetlen út annak elkerülésére, hogy mások elé olyan mércét állítsunk, amelynek magunk sem felelünk meg. Még tovább menve: nem látszat-vallásosságot kell gyakorolnunk, amely sokszor a társadalmi meggyőződéseket állítja középpontba („Azért teszem, mert mások is ezt teszik"), hanem igazi meggyőződésből kell vallásosnak lennünk. Krisztus és a hitem iránti odaadásom a bensőmből kell, hogy fakadjon, és nem valaki más elképzelésére kell építenem hitemet.

2. Nem rejthetjük el a hitünket. Amikor Krisztus azt mondja, hogy amit sötétben mondunk, azt fényes nappal halljuk majd vissza, és amit suttogva mondtunk, azt a háztetőkről fogják hirdetni, azt akarja hangsúlyozni, hogy a hitünket nem tarthatjuk zárt ajtók mögött. Bár fontos elővigyázatosnak lennünk, mégis előbb vagy utóbb, talán a körülmények miatt, el fog jönni a kihívás napja, amikor bátran, a hitben mélyen gyökerezve ki kell állnunk, hogy megvédjük hitünket: például egy találkozás alkalmával, amikor mások hitünknek ellentmondó értékeket hirdetnek, a munkahelyünkön, vagy a társadalmi kapcsolatainkban. Ezekben a helyzetekben fohászkodjunk Istenhez, hogy szeretettel tudjunk mások felé fordulni és ne féljünk kiállni a mellett, amit hiszünk.

3. „Ne féljetek!" Itt újra felcsendül Szent II. János Pál pápa legidézettebb mondata. A hosszú és gyümölcsöző szolgálata alatt sokszor kimondta a jelszót „Ne féljetek!". 1933-ban az Egyesült Államok híres elnöke, Franklin D. Roosevelt, azt mondta: „Semmi nincs, amitől félnünk kellene, egyedül a félelem maga." Azonban Krisztus szavai: „Ne féljetek!" számunkra azt jelentik, hogy ha benne maradunk, akkor semmi nincs, amitől félnünk kellene, még maga a félelem sem. A legbensőbb félelmeink sokfélék lehetnek. Félhetünk az üldöztetéstől, mások véleményétől, hogy elveszítjük jó hírünket, hogy elveszítjük munkahelyünket, félhetünk testi és lelki veszélyektől, a szenvedéstől és folytathatnánk. Mégis Krisztus arról biztosít bennünket, hogy Isten még a hajunk minden egyes szálát is számon tartja, akkor hogyan feledkezne meg arról, hogy támogasson bennünket a jó vagy rossz időkben? Ha a Szentlélektől kérek erőt az állhatatossághoz, egyre nőni fog bennem a meggyőződés, hogy semmi nincs, amit az Úrral együtt véghez ne tudnék vinni minden egyes új napon.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus, Te vagy a szőlőtő és én egy a szőlővesszők közül. Add, hogy igazságod hírnökeként mindig elkötelezett és hűséges maradjak hozzád!

Elhatározás: Határozottan, de tapintatosan fogom megvédeni az Egyház és a Szentatya tanítását a következő alkalommal, amikor valakitől kritikát hallok.