A történelemnek nem kell ismételnie önmagát
2020. október 15. Évközi-huszonnyolcadik hét – csütörtök
Avilai Szent Teréz, szűz és egyháztanító

Evangélium:

Lk 11,47-54
Jaj nektek, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, atyáitok pedig megölték őket. Ezáltal tanúsítjátok, hogy egyetértetek atyáitok tetteivel; mert azok megölték őket, ti pedig a sírjaikat építitek. Azért mondta Isten bölcsessége is: Prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk, de közülük egyeseket megölnek és üldöznek, hogy számon lehessen kérni e nemzedéktől minden próféta vérét, amelyet kiontottak a világ kezdetétől, Ábel vérétől Zakariás véréig, aki az oltár és a templom között veszett el. Bizony, mondom nektek: számon fogják kérni mindezt ettől a nemzedéktől. Jaj nektek, törvénytudók! Mert elvettétek a tudás kulcsát, magatok nem mentetek be, s a bemenőket is megakadályozzátok.'' Amikor kiment onnan, az írástudók és a farizeusok nagyon felháborodtak, és sok mindenről kezdték őt faggatni, leskelődtek utána, hogy szavaiban megfogják.

Bevezető ima: Uram hiszem, hogy jelen vagy, most, hogy imámmal hozzád fordulok. Bízom benned és biztos vagyok benne, hogy megkapom a szükséges kegyelmeket a mai napra. Köszönöm szeretetedet és határtalan nagylelkűségedet. Neked adom az életem és a szeretetemet viszonzásul.

Kérés: Uram Jézus, arra hívtál, hogy szeretetedben éljek, és másokat is erre bátorítsak. Add, hogy kegyelmed által ma teljesen ennek éljek, függetlenül bármilyen akadálytól!

Elmélkedés:

1. A történelem tanít valamire. Az Ószövetség egészében a választott nép története Isten drámája, védelmező szeretetének gesztusa. Egyre nyilvánvalóbban mutatja magát népének. Izrael válasza hűtlen és hálátlan. Sokszor elutasítják Istent és prófétáit, akik vissza akarják vezetni őket az Úr szerető gondoskodásába. Ezek az eltévelyedések nagyon tanulságosak a számunkra. Látjuk Isten végtelen jóságát Izrael népe felé, és csodáljuk Őt ezért. Döbbenetes számunkra, hogy akik ennyi kegyelmet kaptak, miként válaszoltak. Tükörként használhatjuk e nép életét, saját életünk vizsgálatára. Vegyük észre saját, tévedéseinket és hűtlenségünket, ezáltal mind közelebb kerülve az Úrhoz. Ha nem vagyunk képesek elismerni saját gyengeségünket és hibáinkat, olyanok vagyunk, mint a farizeusok, akikhez Krisztus beszélt. Ők makacsságuk és keményszívűségük miatt ontották sok próféta vérét.

2. A történelem ismétli önmagát. Krisztus a szőlőjét bérbe adó gazdáról szóló példabeszédében (Lk 20.9-16), elmondja, miként küldi oda szolgálóit, hogy beszedjék azt, ami jár neki a termésből. A munkások azonban mindegyikkel kegyetlenül elbántak, elverték vagy megölték őket. Végül a tulajdonos fiát küldte, akit szintén megöltek. Egy másik alkalommal Krisztus figyelmezteti tanítványait, hogy ha vele is így bánnak, követői sem járnak jobban (Jn 15,20) Őszintén, nem gondoljuk, hogy Krisztus tanítványaiként nem kell szembenéznünk ilyen nehézségekkel? Persze hogy nem! De mi van, ha az a nehézség belülről jön? Mert a legsúlyosabb akadályok bizony belülről fakadnak. Büszkeség, hiúság, kényelem szeretet a mártíromságunk harctere, itt kell legtöbbet szenvednünk az Úrért. A próféták és a mártírok az életüket is áldozták az Úrért. Talán nem így kell az életünket áldoznunk, de belső áldozatokat mindenképp kér az Úr, meghívottjaitól.

3. Példánkkal hatni a világra. Edith Stein zsidó hitről a katolikus hitre való megtérésének egyik kulcspillanata egy hétköznap délután történt. Elment egy katolikus templomba, hogy megnézze, milyen belülről. Amint ott üldögélt meglátott egy nénit, aki betért az Oltáriszentség elé egy pár percre. Szatyorral a kézben, biztos épp vacsorát főzni készült. Az Isten-hitével küzdő Edith számára ez egyértelmű példája volt annak, hogy a katolikus hit a mindennapi életben gyökerezik. Az asszony példája megnyitotta Edith szívét és értelmét a hit ajándéka előtt. Vélhetően az asszony erről soha nem szerzett tudomást. Az asszony hitelessége fontos szerepet játszott Európa védőszentjének megtérésben. Edtihnek pont erre volt szüksége. Tanúságtételünk életbe vágóan fontos a körülöttünk élők számára, akár látjuk, akár nem látjuk ennek következményét. Szolgálhatunk a kegyelem lehetőségeként, vagy lehetünk akadályai, amivel késleltethetünk másokat abban, hogy elérkezzenek oda, ahova az Isten akarja vezetni őket.

Beszélgetés Krisztussal: Uram tudom, hogy elengedhetetlen része vagyok a lelkeket megmentő tervednek. Bízol bennem, kegyelmed csatornájaként használsz a körülöttem állók felé, minél közelebb állnak hozzám. Ma felajánlom az életem. Használj engem kegyelmed eszközeként, és szereteted tanúságtevőjeként!

Elhatározás: Ma felajánlom Istennek az erőfeszítést, amivel viselkedésemen javítok, hogy ne akadályozzak másokat abban, hogy Krisztushoz közelebb juthassanak.