Kész a lakoma!
2020. október 11. Évközi huszonnyolcadik vasárnap

Evangélium: 

Mt 22,1-14
Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!” De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: „A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!” A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel. Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?” De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: „Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!” Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!

Bevezető ima: Uram hiszem, hogy jelen vagy most, hogy hozzád fordulok imámmal. Bízom benned és biztos vagyok benne, hogy megkapom a szükséges kegyelmeket a mai napra. Köszönöm szeretetedet és határtalan nagylelkűségedet. Neked adom az életem és a szeretetemet viszonzásul.

Kérés: Atyám, elküldted Fiadat, hogy felkészítsen minket mennyei királyságodba való belépésre, ahol megosztod velünk szereteted és örömöd végtelen bőségét. Add kegyelmedet, hogy válaszolhassak nagylelkűséged csodálatos ajánlatára.

Elmélkedés:

1. Lakoma a hiten túl. Krisztus idejében kevés ünnepség vetekedett az esküvői lakomákkal, hacsak nem egy királyi mulatság. A házasságkötés örömteli időszak volt, az ifjú házasok életének legnagyobb pillanata. A királyi menyegző a királyság legnagyobb pillanata. Ez a példabeszéd előre vetíti, milyen is a mennyország. Mindnyájunknak azt mondja: Semmi sem ér többet annál, mint együtt lennünk örökké. Ha valami olyat képzelünk a menyek országáról ami nem vonzó vagy tökéletes mindenki számára, még nem értettük meg azt. Kérnünk kell Krisztust, hogy legalább pillanatokra megtapasztalhassuk a vele való együttlét örömét a menyben.

2. Érdemes az, aki akként cselekszik. A király sok mindeniknek küldött meghívót, de nem azt a választ kapta, amiben reménykedett. Visszautasították nagylelkűségét, saját életüket tartván fontosabbnak (földjüket, üzletüket) annál, hogy részvételükkel osztozzanak a király örömében. Valójában egyikük sem érdemelte meg a meghívást. Saját magukat tették érdemtelenné. A király nagylelkűen meghívta őket. Azért váltak érdemtelenné, mert nem tudtak válaszolni erre a nagylelkűségre. Érdemességük ajándék volt, amit elvesztettek azáltal, hogy visszautasították az ajándékot. Ha elfogadták volna megmaradtak volna a király kegyességében és osztoztak volna a lakoma örömében, amit másként nem tapasztalhattak volna meg. Krisztus megmutatja, hogy az örökkévalóságot nem saját erőfeszítéseinkkel érdemeljük ki, hanem ajándékként kapjuk, amire válaszolnunk kell. Meg kell kérdeznünk magunktól: Érdemes vagyok az örökkévalóságra? Őszinte válaszunk, hogy nem. De Krisztus szemében nem ez a fontos. Az igazi kérdés: Válaszolok-e, viszonzom-e ajándékait?

3. Alulöltözötten. Zavarba ejtő vendégnek és vendéglátónak egyaránt, ha egy valaki pólóban és sortban érkezik egy elegáns rendezvényre, azért mert azt hiszi ökörsütésre megy, vagy, mert jobb nem jut eszébe. Más kérdés, ha valaki nemtörődömségből vagy szándékosan nem öltözik megfelelően. A vendéglátó számára ez nem csak zavarba ejtő, hanem bántó is. Ebben a példabeszédben a királynak bántó, hogy nem mindenki érkezik esküvői öltözetben, bár mindenki tuja, hogy így lett volna helyes. A menyegzős ruha, nem más, mint az Isten megszentelő kegyelmében és barátságában leélt élet. Ezt kell viselnünk, hogy beengedjenek az örök bankettre minket. Krisztus óva int minket attól a gyalázattól, hogy menyegzős ruha nélkül mutatkozzunk a mennyek kapujában. Ha minden nap azért küzdünk, hogy tetteinkkel elnyerjük az Úr tetszését, kegyelmében élve készen lesz az alkalomhoz illő menyegzős ruha.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, a mennyország ajándéka, számomra nem felfogható, de megmutatja nagylelkűségedet. A kereszten függve, kiharcoltad számomra a mennyek ajándékát, amit nem érdemelhetek ki. Mi mást tehetnék, mint hogy megköszönöm neked? Mi mást tehetnék, mint hogy elfogadom nap-nap után, örömteli alázatossággal kegyelmeidet, még akkor is, ha nehezemre esnek. Köszönöm szeretetedet.

Elhatározás: Minden bonyodalmat és nehézséget elfogadok a mai nap, válaszul Isten szeretetére.