Isten csodálatos szegletköve
2020. október 4. Évközi huszonhetedik vasárnap

Evangélium:

Mt 21, 33-43
Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: „A fiamat majd tiszteletben tartják.” De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: „Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.” Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?” Azt felelték neki: „A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.” Jézus ekkor azt mondta nekik: Sohasem olvastátok az Írásokban: „A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben”? Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit.

Bevezető ima: Uram, Te valóban csodálatos vagy. Jóváteszed a mi elrontott útjainkat is. Hiszem, hogy szeretsz és türelmes vagy. Tisztelsz engem akkor is, ha én megtagadlak, akkor is, ha soha nem fordulok feléd. Időben meg akarom tanulni ezt a leckét, és feléd fordítani az életemet. Hatalmas a Te kegyelmed, ezért remélek benned. Amikor hozzád térek, Te elfelejted a múltamat és bátorítasz a jövőre. Semmi mást nem tudok, csak szeretni téged, mivel Te szerettél engem előbb, sokkal jobban, mint ahogyan megérdemlem.

Kérés: Uram, segíts, hogy gyümölcsöt teremjek országod számára!

Elmélkedés:

1. Összkomfortos Paradicsom. Isten rengeteg ajándékot ad nekem, az én javamat keresi a legkisebb részletekben is. A szőlőskert, teljesen felszerelve: kerítéssel, szőlőpréssel és toronnyal mind Isten ajándékainak szimbólumai, amelyeket az én segítségem nélkül készített. Ez egy teljesen ingyenes és váratlan ajándék. Fel tudom ismerni Istennek ezeket az anyagi és lelki ajándékait? Hálásnak kell lennem ezekért gondolatban, szóban és cselekedetekben is.

2. Bérelni, vagy hatalommal elvenni? A válaszom Isten ajándékaira sajnos sokszor olyan, mint az a szolga, aki a szőlőt bérelte. A tulajdonos, aki Istent jelenti, a kellő időben tulajdonjogot kíván adni a szolgáknak az együtt megtermelt gyümölcsből. Ám a szolgák nem akarják kivárni, hogy beszolgáltassák a termést, hanem ellenkezőleg, erőszakosan akarják véghezvinni a saját akaratukat, elfelejtve, hogy minden, amiért harcolnak, az ajándék. Ha nem tudok mindenre úgy tekinteni, mint Isten ajándékaira – az életemből minden, ami vagyok, és amim van – az önzésem zabolátlanná válik. Ezzel azt kockáztatom, hogy megtámadom Jézust – minden kegyelem Ajándékozójának Fiát – amikor jön, hogy az Atyját megillető gyümölcsöt számon kérje.

3. A csodálatos szegletkő. Habár sokszor vagyok hálátlan, mint a példabeszéd bérlői, Isten állandóan a jót teszi. A Fiát Jézust, aki az emberek miatt halt meg – miattam és az önző bűneim miatt – megváltásunk forrásává teszi. Istennek ez a jóságát a Szentírás csodálatosnak nevezi. Valóban, Isten csodálatos megváltó tervét illetően. Ennek fel kell ébresztenie bennem a vágyat, hogy gyümölcsöt teremjek az Ő Országának. Fel kell ébresztenie bennem a hálát, amely nagylelkű önátadásra késztet.

Beszélgetés Krisztussal: Jézus, Te vagy az Egyház szegletköve, a megváltás építménye. Arra hívsz, hogy közreműködjek ebben azáltal, hogy ennek az építménynek az egyik élő köve legyek. Ugyanúgy oda akarom adni életemet ezért a feladatért, ahogyan azt te is tetted – értem!

Elhatározás: Tudatában lévén mindannak, amit Istentől kaptam, kimutatom hálámat ezekért az ajándékokért azzal, hogy ma valakivel megosztom a hitemet.