Mk 8, 1-10
Azokban a napokban ismét nagy népsokaság vette körül. Nem volt mit
enniük, ezért magához szólította tanítványait. "Sajnálom a tömeget -
mondta -, mivel már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit
enniük. Ha étlen engedem el őket, kidőlnek az úton, hisz többen közülük
messziről jöttek." Tanítványai ezt válaszolták: "Honnan vehetnénk itt a
pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?" Megkérdezte tőlük:
"Hány kenyeretek van?" "Hét" - válaszolták. Erre megparancsolta a
népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát
adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is
osztották a nép közt. Egy kevés haluk is volt. Ezeket is megáldotta, s
meghagyta, hogy osszák ki. Ettek és jól is laktak, aztán fölszedték a
maradékot: hét kosárral lett. Lehettek vagy négyezren. Ezután hazaküldte
őket, maga pedig tanítványaival bárkába szállt, és Dalmanuta környékére
ment.
Bevezető ima: Uram, milyen gyakran meginog hitem és
kezdek olyan dolgokban bízni, amiket megérinthetek vagy láthatok,
ahelyett, hogy ígéreteidbe és erődbe vetném bizalmamat. Mégis hiszek
benned, hiszem, hogy Te vagy az Élet kenyere, és, hogy csak Te vagy
képes betölteni lelkem legmélyebb vágyait. Hiszen Te vagy az én
teremtőm, tudod, hogy mire van szükségem és meg is adod nekem minden
nap. Hiszen Te vagy az én Megváltóm, a vezetőm a kereszt és a
megbocsátás útján. Egyre elkötelezettebben akarlak téged követni.
Kérés: Uram, erősítsd meg hitemet, hogy olyan nagylelkű legyek, mint Te!
1. Jézus gondoskodik mindenről, amire szükséged van. Jézus
együtt érez az emberekkel még időszakos szükségleteikkel
kapcsolataikban is. Ő tudja, milyen földiesek tudnak lenni, csak arra
vágyakoznak, hogy betöltsék a kenyér és víz iránti igényeiket. Egy másik
részben így beszél: Azt mondom ezért nektek: „Ne aggódjatok életetek
miatt, hogy mit esztek, vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe
öltöztök!... Ezeket a pogányok keresik.” (Mt 6, 25-33) - A pogányok,
tehát, akik nem hisznek, és nem bíznak a Mennyei Atyában. A mi Urunk nem
aggodalmaskodik amiatt, hogy mit fog enni és mit fog magára venni, de
arra vágyakozik, hogy ételt és ruhát adjon másoknak. Az Ő szolgálata
azonban nem ér itt véget. Jézus a legmélyebben vágyakozik arra, hogy a
lehető leghatalmasabb jót adhassa az embereknek, ezért sokkal többet ad
nekik egy múlandó ételnél. A kenyérrel és vízzel együtt, a hittel
ajándékozza meg őket. „Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember.” (Lk
4,4).
2. „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?" Az
apostolok kérdése nagyon emberi, és elárulja, hogy mekkora a
Krisztusban való hitük. Egy ilyen hit nélküli kérdés „önmegvalósító
prófécia” lehetne. Minek is próbálkozzunk egyáltalán, ha lehetetlen a
feladat? Milyen gyakran fékez meg minket ez a hozzáállás attól, hogy
Istenért nagy dolgokat cselekedjünk, és tőle nagy dolgokat várjunk?
Milyen gyakran bocsátjuk előre, hogy veszíteni fogunk és siránkozunk,
panaszkodunk reménytelennek tűnő helyzetekben, mintha Isten nem lenne
mindenható, és mintha nem akarna nekünk segíteni?! A Szűzanya hitével
kell élnünk, aki hitt a lehetetlenben és édesanyja lett mindenkinek, aki
hisz.
3. Az éhezőket jóllakatta, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Jézus
az élet és a szeretet teljességét kínálja, a jóság és a kegyelem
bőségét, mindazoknak, akik követni akarják Őt. Az Ő útja az Élet útja.
Megengedi, hogy szenvedjünk ebben az életben, hogy a bőség igaz
forrásából ihassunk a hit, a remény és a szeretet által. Azok, aki
maguknak materiális javakat akarnak, - ami korlátozott, véges- örökké
akarni fognak valamit, és fenyegetve érzik majd magukat, hogy el fogják
veszíteni, ami a birtokukban van. Azok, akik Krisztus és az Ő végtelen
kegyelme után vágyakoznak, soha nem fognak rettegni, hogy elveszítik a
földi javaikat. Ezért mondja Jézus, hogy bárki, akinek van (hite,
reménye, szeretete, kegyelemben él, és megkapta a lelki élet
ajándékait), annak még adnak. Attól pedig, akinek nincsen, még azt is
elveszik, ami úgy tűnt, van neki (anyagi javak, amik ma vannak, de
holnap már nincsenek, mert végesek). (Vö. Lk 8,18).
Beszélgetés Krisztussal: Uram, add nekem a
nagylelkűség ajándékát, hogy a Te szíveddel tudjak másokat szolgálni!
Add nekem a hit, remény és szeretet ajándékát, hogy megértsem, jóságod
nem ismer határokat vagy bármilyen akadályt. Add megértenem, hogy
kegyelmedet túlcsordulásig szeretnéd kiárasztani ránk.
Elhatározás: Nagylelkű leszek a mai napon mások szolgálatában.
Kommentáld!