Álarcot viselni
2020. augusztus 26. Évközi huszonegyedik hét – szerda

Evangélium:

Mt 23, 27-32
Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle undoksággal. Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal. Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építettek, az igazak síremlékeit feldíszítitek, s azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint ők, a próféták vére ontásában. Ezzel magatok is megvalljátok, hogy a próféták gyilkosainak vagytok a fiai. Töltsétek csak be atyáitok mértékét!

Bevezető ima: Én Istenem, teljes szívemből hiszek benned, mert oly sok lehetőséget adtál, hogy felismerjelek téged, különösen is Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által, akit nekünk ajándékoztál. Remélek benned, mert soha nem hagytál cserben. Szeretlek, Uram, mert Te előbb szerettél engem, és megmentésemért véredet ontottad. Egész életemmel téged akarlak szeretni. Alázatosan hozzád jövök, amikor megvallom bűneimet, és bízom irgalmadban. Mária, édesanyám, a te anyai gondoskodásodra bízom életem, hogy egész életem folyamán hűséges tudjak maradni Isten szent akaratához.

Kérés: Uram, segíts, hogy hitelességre törekedjek, mikor az evangélium szerint próbálok élni, és ne csapjam be önmagam!

Elmélkedés:

1. Becsapni önmagunkat. A mai világban álarcokat viselni túlságosan egyszerű és jól bevált módszer. Az embereken lévő nyomás, hogy megfeleljenek egy bizonyos képnek, vagy fenntartsák a megfelelő status quo-t, nagyon is létező probléma. Túl gyakran esünk abba a hibába, hogy egy külső kép szerint (maszk mögött) élünk, és azt tartjuk fontosnak, miközben belül teljes üresség uralkodik. Egyre lustábbak és hanyagabbak leszünk, és azt hisszük, el tudunk lavírozni úgy, hogy hitünk egyes szempontjait figyelmen kívül hagyjuk. Amikor ez megtörténik, csupán áltatjuk magunkat, ha azt mondjuk, hűségesek vagyunk Krisztushoz. Ez nagyon rombolja a lelkiismeretünket. Krisztus arra hív, hogy teljes mértékben neki éljünk. Van olyan szempont – bármilyen jelentéktelennek tűnő is – ahol ezt nem teljesítem?

2. A hitelesség hívó szava. Krisztus nem fog szemet hunyni, és hagyni, hogy kétszínű módon éljünk. Ő arra hív minket, hogy országának hiteles tagjai legyünk. Ez azt jelenti, hogy megéljük, amit hiszünk, és hiszünk abban, ahogyan élünk. Semmi ellentmondás nem lehet a hitünk és tetteink között. A világnak hiteles tanúságtevőkre van szüksége, akik tényleg szeretettel élik meg Krisztusban való hitüket. A szeretet arra sarkall minket, hogy minél hitelesebbek legyünk az életünk minden területén. Folyamatosan nőnünk kell Krisztus iránt való szeretetünkben.

3. A szeretet a válasz. Ahhoz, hogy a szeretetben növekedni tudjunk, jobban kell ismernünk Krisztust. Az elmúlt néhány nap tanítása után egyre több rálátásunk van arra, ki is Krisztus valójában. Megengedi, hogy lássuk, Ő egy feddhetetlen és határozott személyiség, aki annyira szeret minket, hogy nem hagy minket a bűnben. Szent Mónika, akinek az ünnepe van ma, az egyik legkiválóbb példája a szeretetnek. Ő sosem hagyta el fiát, Szent Ágostont. Minden nap imádkozott a megtéréséért. Hitét a legmélyebb anyai szeretet fűtötte.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, köszönöm neked ismét, hogy kerestél engem, és közelebb vontál magadhoz, bensőségesebb viszonyra hívtál. Teljesen azonosulni akarok veled és a Te küldetéseddel, hogy még hitelesebb tanúságot tudjak tenni létezésedről és szeretetedről a világnak. Ahogy tanulmányozom az életed, látom, hogyan tetted világossá számomra, miként kell élnem és cselekednem. Uram, mindenben és teljesen hűséges akarok lenni hozzád!

Elhatározás: Azon leszek, hogy szeressem az Urat mindenben, amit ma teszek.