Drága lelkek
2020. augusztus 11. Évközi tizenkilencedik hét – kedd
Szent Klára szűz

Mt 18,1-5,12-14
Abban az időben történt, hogy odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték tőle: "Ki a legnagyobb a mennyek országában?" Odahívott egy gyereket, közéjük állította, s azt mondta: "Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek, az a legnagyobb a mennyek országában. Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be. Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet se e kicsik közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.
Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van és egy eltéved közülük, nem hagyja ott a hegyen a kilencvenkilencet, és nem megy el, hogy megkeresse az egy elveszettet? Ha aztán sikerül neki megtalálnia, bizony mondom nektek, annak jobban örül, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsik közül.

Bevezető ima: Mennyei Atyám! Szilárdan bízom szeretetedben. Ez az imaidő a Te ajándékod számomra, hogy növekedjek az életszentségben. Minden pillanatot ki szeretnék használni, hogy közelebb jussak hozzád.

Kérés: Jézus Szíve! Tedd szívemet a Tiedhez hasonlóvá!

1. Az angyalok feladata. Raffaello híres képén, a Sixtusi Madonnán van egy részlet, ami rögtön megragadja a szemlélő szemét. A Szűzanya alatt két angyal látható, különleges módon ábrázolva. Kicsit unottan figyelik a felhajtást, amint szent Sixtus pápa és szent Barbara a Szűzanyát és a gyermeket figyelik. Úgy néznek ki, mint akik alig várják, hogy vége legyen az egész felfordulásnak, és végre megint kint játszhassanak a szabadban. Raffaello humorérzéke természetesen nem igazságos az angyalokkal szemben. Mint a legintelligensebb szellemi lények az angyalok „szüntelenül látják a mennyei Atya arcát”. Mi a feladatuk? Hogy vigyázzanak ránk, őrizzenek bennünket. Ez is azt mutatja, mennyire szeret bennünket Isten, mennyire értékes számára minden egyes lélek.

2. A pásztor felelőssége. Az Úr kicsit felemeli a fátylat az angyalok láthatatlan világáról, hogy megértsük, mennyire szeret bennünket, majd az elveszett juhot kereső pásztor fontos hasonlatával visszatér a földre. Bátran száll szembe a pásztor a veszélyes táj és a vadállatok okozta veszedelmekkel, hogy megkeresse az egy elveszett bárányt. Az Úr mindenképpen együtt akarja tartani a nyáját. Mi is ilyen odaadással szeretnénk visszahozni minden egyes eltévedt bárányt?

3. Senkit nem hagyhatunk ott. A mai világ szereti azokat a feltűnő individualistákat, akik saját erejükből küzdik fel magukat. Ez nem feltétlenül rossz, de a katolikusoknak szélesebb horizontra van szükségük. Az elveszett bárányok mellett vannak még betegek, gyengék vagy a nyáj szélére szorultak. Ha bennünk Krisztus szíve él, senki mellett nem mehetünk el, otthagyva őt. Valahányszor önfeláldozóan, szeretetből cselekszünk, Krisztust tesszük láthatóvá a világ számára. Hivatásunkat arra kaptuk, hogy Krisztus hírnökei legyünk!

Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus! Szereteted reményt kelt bennünk. Angyalokat adtál nekünk, hogy vigyázzanak ránk, Te magad pedig mindig visszahozod az elveszett bárányt a nyájhoz. Adj nekünk olyan szívet, mint a Tied, mely a felebaráti szeretettel van tele!

Elhatározás: Odafordulok egy beteghez, vagy valakihez, aki eltávolodott az Egyháztól.