Amit a hit szeme felfed előttünk
2020. július 20. Évközi tizenhatodik hét – hétfő

Evangélium:

Mt 12, 38-42
Ekkor az írástudók és farizeusok közül egyesek azt mondták neki: „Mester, szeretnénk tőled egy jelet látni.” Ő azt válaszolta nekik: „A gonosz és parázna nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, csak Jónás próféta jelét. Mert amint Jónás a cethal gyomrában volt három nap és három éjjel, úgy lesz az Emberfia is a föld szívében három nap és három éjjel. A ninivei férfiak föltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogják ítélni azt, mert ők megtértek Jónás igehirdetésére; és íme, nagyobb van itt, mint Jónás. Dél királynője föl fog támadni az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és el fogja ítélni azt, mert ő eljött a föld határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt, mint Salamon.

Bevezető ima: Uram Jézus, azt akarod, hogy egyre jobban megismerjelek és növekedjek az irántad való szeretetben. Meg akarom mutatni, hogy igazán szeretlek, azáltal, hogy úgy szeretek másokat, ahogy Te szerettél engem. Számtalanszor elesek, de bízom kegyelmedben és mindig fel akarok állni. Bízom benne, hogy irgalmasságod megváltoztatja szívemet, s így egy idő után majd sokkal többször állhatok fel, mint ahányszor elesek. Itt állok előtted, készen arra, hogy meghalljam Igéidet és készen állok arra, hogy tökéletesen egyesüljek legszentebb akaratoddal.

Kérés: Uram, minden porcikám vágyik rá, hogy téged öleljen. Kérlek, növeld és erősítsd meg hitemet!

Elmélkedés:

1. Kinek kellene véghezvinni jeleket? Jézus visszautasította a farizeusokat és az írástudókat, mert a szándékaik gonoszak voltak. Nem tértek meg a szavaira, annak ellenére, hogy számtalan jelet mutatott nekik és még másoknak is. Irányítani akarták Jézust. Milyen gyakran követeljük, hogy Isten mutasson nekünk jeleket, még akkor is, ha talán egy kicsit burkoltabb formában? Gyakran ezt tesszük feltételévé annak, hogy előrébb lépjünk egy lépést a szentséghez vezető úton Jézus felé, mert szívünk mélyén nem akarunk radikális változtatásokat az életünkben, pedig tudjuk, hogy meg kellene tennünk. Jézus egy tucatnyi jelet mutatott mindannyiunknak. Most a mi feladatunk, hogy jelét adjuk Jézus iránti szeretetünknek és megmutassuk neki, hogy mi tényleg szentek akarunk lenni, nem csak jó keresztények.

2. A hit, felmérhetetlen kincs. Az emberek hittek a próféták szavainak. Jézus azt mondja nekünk, hogy Ő mindegyik prófétánál nagyobb. A mi Krisztussal való kapcsolatunk vezethet másokat a hithez. Milyen gyakran mondta Krisztus az apostoloknak, hogy nem elég nagy a hitük? Ez elszomorította Krisztust. Elmondta nekik, hogyha akkora lesz a hitük, mint a mustármag, képesek lesznek még a hegyeket is megmozgatni. Jézus rá akar ébreszteni minket is arra a mérhetetlen erőre, amit a hitünk növekedésével kapunk. Imádkozz keményen az ajándékok ajándékáért!

3. Az igaz hit szabaddá tesz. Amikor elgondolkodunk a világ jelenlegi állapotán, akkor talán elbátortalanodunk, vagy lehangolttá válunk. A támadások, amik a családokat és a fiatalokat érik, az erőszak és az elhatalmasodó elvilágiasodás – mindezek eredményezik, hogy sok embernek nagyon sötét a lelke. Mégis tudjuk, hogy Krisztus a világ világossága. Övé a legnagyobb győzelem: legyőzte a bűnt és a halált. Az ember szabad akaratából visszautasíthatja a szabadság ajándékát, de Krisztust is választhatja, az utat, az igazságot és az életet. Mikor a Jézus Krisztusba vetett hitünk növekszik, akkor megengedjük neki, hogy bennünk éljen és, hogy mindent megváltoztasson az életünkben. Cserébe sokak szívét meg fogja érinteni – még akkor is, ha a hitünk akkora, mint egy mustármag.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, tanítsd meg, hogy hogyan használhatom bölcsen a szabadságomat! Sok dologgal bíztál meg engem. Meg akarom mutatni hűségem és szeretetem jeleit.

Elhatározás: Keresni fogom az alkalmat, hogy minél többet megtanuljak hitemről és ezt megosszam másokkal is.