Gazdagon megáldva
2020. július 14. Évközi tizenötödik hét – kedd

Evangélium:

Mt 11,20-24
Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot: Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.

Bevezető ima: Uram, hiszek benned; tudom, hogy jelen vagy itt és mindenhol; tudom, hogy gondoskodsz rólam, és vezetsz engem. Bízom és remélek benned, mert tudom, hogy soha nem fogsz félrevezetni; ha csak rád hallgatok, és neked engedelmeskedem. Szeretlek Uram, mert olyan türelmes és jó vagy hozzám, Minden nap egyre hűségesebben akarlak szolgálni téged.

Kérés: Istenem, Atyám, nyisd meg szemeimet, hogy meglássam csodáidat! Segíts, hogy felelősségem tudatában éljek adományaiddal!

Elmélkedés:

1. Csodák, amelyeket láttunk. Amikor ezt az evangéliumot olvassuk, talán így gondolkodunk: „Ez nem rám vonatkozik, hiszen Jézus a régi idők városaihoz szól, akik szemtől szembe látták Őt és csodatetteit.” Lehet, hogy mi magunk ugyan nem láttunk olyan csodákat, mint amelyeket Korozain és Betszaida lakói, de a Szentírásból elolvashatjuk mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Isten vitt véghez Jézus fogantatásától az Egyház első éveiig. Ez sokkal több, mint amiket Jézus kortársai megélhettek. Ezen felül mi ismerjük a kereszténység történetét, amely önmagában véve is egy hatalmas csoda. Gondoljunk csak annak a sok szentnek az életére, akik szavaikkal és tetteikkel vitték el Krisztust a világba. Igen, a mi korunkban is történnek csodák. Manapság talán kevésbé intenzíven éljük meg személyes életünkben Jézus csodáit, de tapasztalatunk sokkal átfogóbb, és ez a tapasztalat a számtalan tanú tanúságtételén alapszik. Elgondolkodtunk már azon, hogy mennyire sok okunk van a hitre?

2. Óriások vállain állunk. Ha Jézus csodáinak ennyi bizonyítéka van birtokunkban, akkor ez azt is jelenti, hogy hihetetlenül sok alkalom adódik számunkra a hitre. Ha vesszük a fáradságot, hogy megismerjük ezeket a csodákat, azáltal, hogy olvassuk a Szentírást és a szentek műveit, valamint szemléljük az Egyház múltbeli és jelen helyzetét, akkor ezáltal hihetetlen mértékben gazdagodni fog a hitünk. Tanulhatunk elődeink példájából, akik szent és elkötelezett életet éltek. Az első keresztények úgymond „rögtönöztek, improvizáltak”, hiszen nekik még nem állt rendelkezésükre a kidolgozott egyházi tanítás; a liturgia, a keresztény imádság módjai, stb. Mi már egy hagyományt örököltünk, ami megtanít minket, hogy miként ismerhetjük fel Isten műveit életünkben, és hogyan tudunk együttműködni az Ő kegyelmével, hogy nagy dolgokat vihessünk véghez. Úgymond óriások vállain állunk. Kihasználjuk ezt az óriási kincset?

3. Sokat várnak majd tőlünk! Ahogyan nagy lehetőséget kaptunk, úgy nagy a felelősségünk is. Jézus keményen kritizálta azokat, akik látták Őt és mégsem hittek benne. Mi nem láttuk Jézust szemtől szembe, de csodáit számtalan módon megtapasztalhattuk és ismerjük. Korunk szentjeinek tanúsága; az Egyház kétezer éven át tartó hűsége az igazsághoz; a Szentlélek működése – mind megerősítés számunkra. Az Egyház megújulása, és módszertanának átalakulása annak érdekében, hogy mindig az adott kor generációinak szükségleteire adjon válaszokat; a lelkiség folyamatosan növekvő öröksége; a liturgia és a teológiai magyarázatok – mind, mind elegendő alkalmat teremtenek Krisztus követésére és a folyamatos megtérésre, hogy életünket Jézus üzenetéhez alakítsuk. Készek vagyunk, hogy mindazt, amit Istentől kaptunk ajándékba, jól használjuk fel annak érdekében, hogy egykor majd az Ő ítélőszéke előtt számot adhassunk ezekről? Vagy magyarázkodnunk kell, mert nem éltünk hiteles keresztény életet?

Beszélgetés Krisztussal: Szentséges Atyám, volt, amikor szemtől szemben akartalak látni, és – mint a tanítványaid – megtapasztalni csodáidat, amelyeket itt a földön véghezvittél. Segíts, hogy észrevegyem, ahogy ma is sokféle módon megmutatod szereteted, és nagyságodat. Ne engedd, hogy közömbössé, vagy felelőtlenné váljak. Segíts, hogy sokkal lelkesebb és elkötelezettebb katolikus legyek, akiben ég az irántad való szeretet!

Elhatározás: Ma különös erőfeszítést teszek, hogy felfedezzem életemben Isten csodáit, és értékeljem is azokat. Az Ő akaratának teljesítésével fogom kifejezni Isten iránti hálámat.