A legnagyobb ajándék 
2020. június 6. Évközi kilencedik hét - szombat

Evangélium: 
Mk 12,38-44
Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: ,,Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni! Az első helyeken ülnek a zsinagógákban, vendégségben pedig a főhelyeken. Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!'' Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két garast, ami egy negyedpénz. Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: ,,Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.'' 

Bevezető ima: Úr Jézus, hiszek benned, Te vagy életem célja. Minden dicsőségnél és elismerésnél – amit a világ adni tud – nagyobb dolog neked tesztszenem. Bízom benned, hogy mindig megadod szívembe az irántad való szeretet és lelkesedését. Segíts elfelejtkeznem önmagamról, hogy téged szeresselek, és azokat a dolgokat, amelyekkel utamon vezetsz!

Kérés: Úr Jézus, add, hogy mindent Szent Neved dicsőségéért tegyek!

Elmélkedés:

1. Óvakodj a hiúságtól.  Az írástudók az emberek szemében mindent jól csináltak. Jézus azonban látta, hogy mindez csak színjáték volt. Öltözékük is azt szolgálta, hogy minél nagyobb tiszteletet vívjanak ki maguk számára. Az embereknek elismeréssel kellett nekik adózniuk, mert nagy tekintélyű emberek voltak. Ma ugyanez a hiúság még elterjedtebb. Milyen ruhát veszünk fel, milyen autónk van, milyen címekkel dicsekedhetünk a nevünk előtt – úgy tűnik, hogy ezek mutatják meg a mi értékeinket. És mégis, ezek a tehetős emberek semmit nem tudtak tenni jobb megítélésük érdekében. Nagy felelősségük lett volna, mint tanítóknak és vezetőknek. Ők mégis távol álltak mindattól a jótól, amit másokért tehettek volna, pozíciójukat csak mások kihasználására fordították. Milyen cselekedeteknek kellene megmutatniuk a világ számára az én pozíciómat és képzettségemet?

2. Óvakodj az egoizmustól! Kiért élek én? Az írástudók önmaguknak éltek. Azért tanítottak, hogy ezzel másokat befolyásoljanak. Amikor pénzzel támogattak valamit, azért tették, hogy elismerést vívjanak ki maguk számára. Amikor imádkoztak, igazolást kerestek mindarra, amit a szegényektől elvettek. A farizeusok gonosz emberek voltak, mert önszeretetük hajtotta őket. Ez minden cselekedetüket megmagyarázta. Ha olykor véletlenül valami jót tettek, értéktelen volt, mert önmaguk tömjénezésére tették.

3. Szemléld a felebaráti szeretetet! Jézus a kulisszák, az üres parádék és látványos show-k előtt az erény tündöklő cselekedetét látja. Ő meglátja, amit senki nem vesz észre. Meglátja az asszonyt, akit senki nem vett észre. Két szempontból tekintsünk a szegény asszony hitből megtett cselekedetére: ő nem elismerésért, és hátsó szándékkal adott, hogy dicséretet kapjon. Amit adott, egyedül Istennek adta, még oly kevés is volt, de ezzel valóban teljes vagyonát adta oda. A tiszta felebaráti szeretet azt jelenti, hogy Istenért teszünk dolgokat, és önmagunkat teljesen odaajándékozzuk. Milyen ritka, amikor valaki önként segít, és mindig kész arra, hogy szeressen, szolgáljon, mindig és minden helyzetben! Ha megkérnek, tudok önzetlenül adni? Mindig rejtve marad az én felebaráti szeretetem? Hogyan adom oda önmagamat teljesen Istennek?

Beszélgetés Krisztussal: Kedves Uram! Szabadíts meg engem önszeretetemtől, amely kioltja adományaim értékét, és megfojtja próbálkozásaimat, hogy fejlődjek az erényekben! Segíts, hogy mások iránti szeretetből meg tudjak halni önmagamnak! Add, hogy soha ne utasítsak vissza senkit, akinek szüksége van az én segítségemre! Maradjon észrevétlen adományom, hogy egyetlen jutalmam ezért csak nálad találjam meg az örökkévalóságban!

Elhatározás: Ma a felebaráti szeretet cselekedeteit észrevétlenül fogom gyakorolni.