Kipróbált emberek
"Igyekezz kipróbált
emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall
szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét."
2Timóteus 2,15.
Élettapasztalat,
megszerzett és alkalmazott tudás, bölcsesség, alkalmazkodó képesség -
ezek mind olyan jó tulajdonságok, amit szívesen látunk olyan emberekben,
akiket munkára fogunk, vagy akikkel együtt dolgozunk. Egyszerűen
kipróbált emberekre van szükség, csak az a gond, hogy egyre kevesebb van
belőlük.
Ahogyan a
hétköznapi életben egyre ritkább a megbízható mesterember, különböző
okoknál fogva, úgy egyre kevésbé találkozunk olyan keresztényekkel, akik
hitelesek és megbízhatók. Nem arról szeretnék itt értekezni, hogy mi
ennek az oka. Sokkal inkább arról, hogy miként válhatunk mi azzá.
Pál apostol
fiatal munkatárást tanítja a szolgálatra. Tudatja vele, hogy Istennek
is kellenek a jóravaló emberek, akikre fel lehet nézni. Szeretné, ha
Timóteus is azzá válna. Ezért a következőkre hívja fel a figyelmét:
tudatositsa magában, hogy meg kell majd állnia Isten előtt; munkáját,
szolgálatát tisztességgel végezze; és végül helyesen közvetítse Isten
szavát az emberek felé. Ha mi, keresztények, Isten kipróbált embereivé
akarunk válni, nekünk is ez a teendőnk.
Tudatosan készülj rá, hogy meg fogsz állni Isten előtt!
Vagyis véget ért a felelőtlenség kora a számunkra. Itt az idő, hogy
felnőjünk és megértsük, mindennek következménye van. Vegyük komolyan a
hitünket. Ma egy olyan korban élünk, mintha a vallásunk csupán egyfajta
díszlete lenne az életünknek. Ez nem így van! A hit, Isten akarata
szerint az alapja annak, ahogyan élünk. Ahogyan döntéseket hozunk a
mindennapjainkban, annak vissza kell tükröznie a Krisztushoz való
viszonyunkat. Éljünk hát tudatos hívő életet!
Tisztességgel szolgáljunk!
Már maga a szolgálat is megbotránkoztató kifejezés azok számára, akik
mindent el szeretnének érni az életben. Az uralkodás, az igen! Uralni az
időt, a teret, a szituációt, amit éppen megélek; no, az valami. De a
szolgálat? Pedig Pontosan a mi Megváltónk tanította és mutatta meg,
milyen ereje is van a szolgálatnak. Az árulója lábát megmosó Krisztus
küzd tanítványa lelki üdvéért, a kereszten is megbocsátó Mester hitre
vezeti elítélt társát, a kivégzőosztag parancsnokát és olyan Úrrá válik,
aki halálával megváltja az egész világot. Mi nagyobb annál a
szolgálatnál, ahogyan Isten Fia szolgált minket?! Kövessük hát
tisztességgel Őt!
Közvetítsd helyesen Isten szavát! Vagyis
helyesen fejtegesd, hasogasd az igét. Ahogyan gyerekkoromban
megtanultam, nem mindegy hogyan vágom a fát, úgy értettem meg azt is,
hogy a Bibliát sem lehet akárhogyan magyarázni. A hívő ember nem csak
olvassa azt, hanem érti is, és ehhez sokat kell tanulnia. A mi
korunkban, amikor a templomba-, imaházba járók fele sem olvas már
Bibliát, tudom, komoly kihívásnak tűnhet mindez. De jegyezzük meg, a
felszínes bibliaismeret felszínes Istenismeretet is jelent, és ha nem
ismerjük meg Őt, akkor hogyan követhetnénk? Hogyan érthetnénk akaratát?
Hogyan alkalmazhatnánk bölcsességét az életünkben? És végül, hogyan is
juthatnánk az Ő országába?
Kommentáld!