„És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. Hallottam egy hangot a mennyből, mint nagy vizek zúgását és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint a hárfásoké, amikor hárfán játszanak. És új éneket énekelnek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről.”
Egy időutazásra hívlak, Kedves Olvasó! Most nem a múltba, hanem a jövőbe. Elszámolunk háromig, és képzeld el a következőt:
Egy… kettő… három…
Mintha megállt volna az idő itt, a mindennek végén. Az összes atom és részecske az Ő parancsára vár, hogy hogyan szűnik meg, és hogyan teremtetik majd újjá. Mert hiába mondták sokan, ez nem a vég. Ez inkább a kezdet. Valami új, valami jó, valami végre tökéletes kezdete. Mindennek középpontjában ott van Ő, akit megöltek, mint áldozati bárányt, de aki mégis győzött, és él, és uralkodik. Aki visszajött, mert megígérte, aki most befejezi a helyreállítást.
Körülötte hatalmas sereg, emberek, amerre csak nézel, és igen… ott vagy Te is, mert Ő megváltott, a vérével fizette ki a váltságdíjadat, elfogadott olyannak, amilyen vagy, és szeretett feltétel nélkül. Gyógyított lépésről lépésre, megismertette magát veled, és te válaszoltál az Ő hívására. Kapcsolatban voltál Vele, követted Őt akkor is, amikor nagyon nem volt egyszerű. Vitáztatok, kérdezted unos-untalan, és szeretted te is Őt, hiába nehezítették ezt meg a kérdőjelek. Sokszor nem értetted a miérteket, de hű maradtál hozzá, mert Ő is hű volt hozzád. Mert Ő sosem hagyott magadra, végigélte veled létezésed minden pillanatát, melletted volt a legkeményebb élethelyzetekben, tragédiákban, és átvezetett rajtuk. Neked adta jóságát, igazságát, tökéletességét, és te hittel belekapaszkodtál. Ott élt a szívedben, formált napról napra, és kihozta belőled azt a csodát, aminek Ő teremtett meg téged!
Most itt állsz, és végre láthatod az arcát. És hiába a mindent eldöntő, monumentális pillanat, neki van ideje végignézni az övéin, egyenként megvárni a szemkontaktust, és engedni egy örökkévalóságnyi pillanatra, hogy rácsodálkozzatok egymásra. Hát ilyen vagy, Istenem.
Kezed összefonódik a szeretteidével, és szíved legmélyéből hiszed és tudod, most már tényleg minden rendben lesz. Ez végre nem egy közhely, amivel a gyermekeidet nyugtattad, miközben te is kételkedtél benne. Most már igazán, valóságosan és örökké rendben lesz minden. Mert megszűnt a halál és a gonoszság, nem fáj többé soha semmi és senki, és nincs több búcsú, csak újabb és újabb találkozás. Mert Isten elhozta az Ő országát.
Egy… kettő… három…
Köszöntelek ismét a jelenben! Talán nem a legkellemesebb napok várnak rád a következő héten, de ugye hiszed, hogy nincs lehetetlen, és mindaz, amit elképzeltünk, egy nap valóra válik!
Áldott napot!
Szerző: Sz-Cs. Andi - február 26, 2023
Kommentáld!