pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a
Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg. Eredete az ószövetségi zsidó
ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és
az új kenyér ünnepe.
A
A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus és a
Krisztusi Egyház anyjára, legszentebb Szűz Máriára, valamint az
apostolokra, amely ezt a napot új tartalommal töltötte meg a
keresztények számára: És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan
egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy
sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek
vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok
közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más
nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. (Apostolok Cselekedetei
2. fejezet, Károli Biblia)
Pünkösd: Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják
Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi
lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Görög
nevének (pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből
származik.
Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános
ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből
való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet
szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás
kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot
pünkösd havának is nevezik.
Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A
15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a
pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg
a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két
Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a
magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Kommentáld!