hitvilág  2013.02.17. | 07:51 Pápára várva – Hogyan alakítja át a világot az új egyházfő? – AUDIÓ

Új pápa, új egyház és új egyházpolitika, talán már egy hónap múlva a pápaválasztó bíborosok a Sixtus-kápolnában lesznek, hogy meghozzák a nehéz döntést: ki vezesse az egyházat és a Vatikánt XVI. Benedek után?

Találgatás bőven van: az új pápa fiatal lesz, erőskezű, olasz vagy inkább európai? Van, aki arra fogad, hogy elérkezett a régóta jósolt afrikai pápa ideje, mások szerint végül latin-amerikai vagy ázsiai jelölt fut majd be.

Egy biztos, XVI. Benedek visszalépésével most zárul le a Wojtyla-korszak – jegyezte meg Marco Tosatti Vatikán-szakértő, olasz újságíró, aki szerint XVI. Benedek, még ha sok mindenben el is tért elődjétől, mégiscsak II. János Pál örökségét folytatta. Most viszont valami más jön, egy új korszak, legalábbis az elvárások szerint.

„Úgy döntöttem, lemondok arról a szolgálatról, melyet az Úr 2005. április 19-én bízott rám. Súlyos döntésemet teljesen szabad elhatározásból, az egyház javáért, hosszú ima és lelkiismereti vizsgálat után hoztam meg annak tudatában, hogy feladatomat nem tudom az ehhez szükséges erővel ellátni” – magyarázta XVI. Benedek a lemondását, mely nem puszta egyházfőcserét jelent.

Február 28-án a pápai tanácsok, hivatalok elnökei is lemondanak, a Kúria, a vatikáni minisztériumok eddigi vezetői is távoznak, és új bíborosok veszik majd át a helyüket. Új lesz az egyházfő, a szentszéki államtitkár, aki a Vatikán kormányfője és a vatikáni külügyminiszter is. Más lesz tehát a vatikáni diplomácia, így nem mindegy, hogy kik érkeznek.

Ha vatikáni bíborost választanak új pápának, akkor kevésbé változhat a személyi állomány, vagy legalábbis az eddigi tradíciót követheti, és a Vatikán politikája római marad. Ha olasz lesz az egyházfő, akkor Itália szerepe erősödik automatikusan, amit a jelenlegi olasz belpolitikai helyzetben sokan látnának jó szemmel. Ha kívülről érkezik az új egyházfő, saját embereit hozhatja magával, elmozdítva az egyház tengelyét Európa, vagy akár a világ más része felé. Az afrikai pápa kevésbé foglakozhat majd az európai vokációs válsággal, de jobban ismeri a harmadik világbeli keresztények helyzetét. Az ázsiai egyházfő talán kaput nyithat a Kínával való feszültség feloldásában, vagy ellenkezőleg, elmérgesítheti azt.

A sajtónak nyilatkozó bíborosok azt mondták, hogy az új pápa megválasztásakor a jelöltek életkora, földrajzi származása és nyelvismerete is számít, hiszen az egész világgal tárgyalnia kell. Mások szerint mindez nem lényeges, a következő vezető egyházpolitikáját az dönti el, hogy a Vatikánból belülről nézi-e a nemzetközi helyzetet, vagy saját külpolitikai meggyőződését viszi be a Vatikánba.

A pápánál is fontosabb viszont ebből a szempontból a szentszéki államtitkár személye. A XVI. Benedek kinevezte Tarcisio Bertone bíborost sokszor érte az a vád, hogy nem tudott nemzetközi súlyt adni a Vatikánnak. A katolikus egyház folyamatosan veszít geopolitikai erejéből, miközben Észak-Afrikából az iszlám érezteti nyomását, Latin-Amerikában a pünkösdista, karizmatikus mozgalmak szorították háttérbe a katolikusok egykori politikai, társadalmi pozícióit.

Az új pápának többet kell utaznia, hallani Rómában. XVI. Benedek külföldi látogatásainak száma évről évre csökkent. Az egyházfőre várnak évek óta az európai országok, többek között hazánk is. Feladata lesz, hogy megpróbáljon eljutni Moszkvába és Pekingbe. Az új pápára vár a közel-keleti helyzet, a szíriai konfliktus, a Szentföld, az észak-afrikai forradalmak újraéledése, az Afrikában és Ázsiában üldözött keresztények sorsa, a kínai földalatti egyház, a francia melegházasság és az európai gazdasági válság.

A sajtó a Vatikánon belüli frakciók harcának elcsendesítését várja az új pápától, a nemzetközi politika pedig hasonló fellépést a világ összes gócpontján.

Kossuth Rádió, Világóra – Sárközy Júlia