„Itt tűnik ki a szentek
állhatatossága, azoké, akik őrzik Isten parancsolatait és a Jézusba vetett
hitet.”
Jelenések könyve 14:12 (Csia Lajos
fordítása)
Advent első vasárnapja van, de minden
olyan furcsa, szokatlan, feje tetejére állt. Áldott várakozás helyett félelem kúszik
be folyamatosan a mindennapjainkba. Az áhított lecsendesedés, befelé fordulás, nyugalom
nem mindenki számára életszerű. Mert mindenkinek nehéz. Máshogy és máshogy, de
mindenkit megpróbál ez a helyzet, mindenki az utolsó erőmorzsáit igyekszik
összekaparni úgy, hogy még nem látszik a fény az alagút végén.
Ma, ahogy felgyullad a hitet
jelképező gyertya lángja, halld meg Isten különleges bátorítását! Lehet, hogy úgy
érzed, ez most nem az a békés advent-időszak. Talán igazad van. Ez a kitartás
adventje. Az állhatatosságé és a megőrzésé. Mert ki kell tartanunk, és ennek
nincs más módja, mint hogy mindannyian Krisztusba kapaszkodunk. Isten felénk
nyújtott karját kell megragadnunk, Ő az egyetlen, reményünk, az egyetlen, aki megszabadíthat.
Talpon kell maradnunk, de ez csak Vele
lehetséges, erre csak az Ő szeretete adhat erőt. Létfontosságú, hogy napi
kapcsolatban legyünk Vele, és őrizzük mindazt, amit ránk bízott. A valódi értékeket,
az ezeket védő parancsolatokat. Az evangéliumot. A hitet.
Azt a hitet, amit már próbák igyekeztek
megtépázni, ami megélt már érthetetlen helyzeteket, ami szenvedett a
Gecsemánéban, és ami ki tudta mondani a győztes szót: Elvégeztetett! Hitet, ami
képes volt kapaszkodni Istenbe az áthatolhatatlan sötétség ellenére is, hitet,
ami előre megmondta, lesz feltámadás. Krisztusba kapaszkodó hitet, mely előtt Krisztus
hite áll példaként.
Ahogy olvasod a fenti igét, Kedves
Olvasó, azt kívánom neked, hogy találkozz ma különlegesen Istennel! Engedd,
hogy valóban belépjen az életedbe, és őrizd a parancsolatokat, őrizd a Jézusba
vetett hitedet!
Áldott vasárnapot!
Bejegyezte:
Sz-Cs. Andi
–
november 29, 2020
Kommentáld!