Vajon miről szól ez a
bibliai tanács? A keresztények igazak és jók, a nem hívők pedig
gonoszak? Netán a hívő embereknek, mint felsőbbrendű csoportnak el kell
különítenie magát a nem vallásos társadalomtól?
A bírák könyve 11. és
12. fejezetben találunk egy különleges történetet, melynek csattanója
ez: „Akkor azt mondták neki: Mondd, hogy "sibbólet"! És ha az
"szibbólet"-et mondott - mert nem tudta helyesen kiejteni -, akkor
megragadták, és lemészárolták a Jordán gázlóinál…“ (Bírák 12:6). A
főszereplő Jefte, aki Gileád nemzetségének vezetője lesz, annak
ellenére, hogy törvénytelen kapcsolatból született, majd rablóvezérként
élt. Miután népe vezetőjeként megveri az ammóniakat és elhárítja a
veszélyt, a szomszédos törzs, az efraimiak talán politikai okokból,
talán hatalmi féltékenységből megtámadják Jeftét, hogy megbüntessék
vakmerő tettéért, amivel diplomáciai bonyodalmakat is okozhatott. A
csatában azonban győz Jefte kicsiny, de gyakorlott serege, így az
efraimiták menekülnek. A Jordán gázlójánál szeretnének hazajutni, de ott
ellenőrzik a személyazonosságukat, még pedig az alapján, hogy milyen a
kiejtésük. Ha selypítenek a „folyam“ szó (sibbólet) kiejtésénél, akkor
egészen biztosan efraimiak, mert ez az ő népcsoportjuk és tájszólásuk
jellegzetessége: a szóban az „s“ hangot „sz“-nek ejtik - ezért aztán
halál fiai.
Ezekben a hetekben
sokszor eszembe jut ez a tragikus történet. Mintha az egész világ
forrongana, és egyre inkább kidomborodnának azok a kulturális, vallási,
faji különbségek, amik elválasztanak egymástól. Sőt, mintha különböző
szereplők egyre inkább kidomborítanák mesterségesen is azokat a
tulajdonságokat, amik másokká, sőt ellenséggé teszik az embereket. A
minap olvastam egy híradást, hogy egy nagy közösségi média deaktivált
130 ezer (!) álfiókot, amik segítségével egy állam a másik államban
igyekezett feszültségeket előidézni. Egy másik hír szerint már
terrorista csoportok is publikálnak, hogy kihasználják az amerikai faji
zavargásokat. Érdekes olvasni a téves adatokat tartalmazó, vagy csak
félig értelmezett adatokon alapuló statisztikákat, amik egyértelműen azt
a célt szolgálják, hogy még jobban egymásnak uszítsanak csoportokat.
Bizarr bája van annak, amikor erőszakos és erőszakra uszító csoportok
pellengérre állítanak „másokat“, hogy miért követnek el erőszakos
cselekményeket.
Valljuk be, a „sibbólet
faktor“ bárkiben felfedezhető. Hiába járt a szomszéd ugyanabba az
iskolába, azért más mint én, mert lám-lám ő a Manchesterért drukkol. Még
jó, hogy nem fradista/újpestes, mert az még nagyobb feszültséget
szülne. Hiába magyarul beszél a másik is, de ha már túl sok „s“ betűt
használ, akkor bizony már tudom, hogy honnan származik, és beárazom. Ha
pedig nem tudja a másik elrejteni a bőrszínét, akkor talán jobb, ha
vigyázunk a táskánkra - ki tudja? A világ makrokozmosza sokszor
szembesít saját mikrokozmoszommal, ahogy Tandori Dezső kifejezi A Kant-emlékzaj című versében:
A fűnyírógép (odakint)
Villanyborotvám (odabent)
Kant eredeti mondata így
hangzik: „Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvőbb
tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik
vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény
bennem.“ Mi történt az emberiségnek adott csillagfénnyel? Miért van az,
hogy a csillag fénye lelkemben nem finom erkölcsi törvényként, hanem a
villanyborotva groteszk zörejeként visszhangzik csupán? Hiszen Isten
egészen egyértelműen, egyszerűen és tisztán jelentette ki: „Szeresd
felebarátodat, mint magadat!“ - mondta Jézus. Sokan arra gondolnak, hogy
ez a parancs egyfajta önzést feltételez: mivel magadat szeretnéd, hát
valahogy így szeresd a másik embert. A kifejezés eredetije azonban egy
mélységes tanítást tartalmaz, ahogy azt Mózes könyvében is
felfedezhetjük (3Móz 19:34): „Olyan legyen a köztetek tartózkodó
jövevény, mint a közületek való bennszülött! Szeressétek, mint
magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptomban. Én, az Úr, vagyok a ti
Istenetek!“ Vagyis ne azért szeressem a másik embert, aki nem olyan mint
én, mert magamat szeretem, hanem épp azért, mert a másik ember olyan
mint én! Nem egyszerűen azért, mert Isten „az egész emberi nemzetséget
is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén“ (ApCsel
17:26). Azért szeressem az embertársamat, mert „olyan, mint én“. Tehát
pont olyan jó, mint én! Ugyanolyan szeretet, remény, jóság és öröm van
benne is, mint bennem is. És az is igaz, hogy pont olyan rossz, mint én!
Ugyanaz a félelem, rosszindulat, irigység van benne is, mint bennem.
Sőt, az élete is pont olyan mint az enyém: ugyanúgy tett jót és rosszat,
ugyanúgy volt fent és lent. És ami a legfontosabb: neki és nekem is
ugyanúgy van szükségünk Isten megbocsátó szeretetére!
A megváltás története és
Jézus parancsa egyértelművé teszi: nem lehet sibbólet az életemben! Úgy
kell nézzek minden emberre, akármilyen faji, törzsi, nemzetiségi,
színbeli, vallási, gazdasági, iskolázottsági, kulturális vagy akár nemi
háttérről is érkezzen, mint Isten egyedi, megismételhetetlen, értékes
gyermekére, akiért Jézus az életét adta. És éppen ezért isteni
mandátumunk van ezért az elidegeníthetetlen és csodálatos értékért
kiállni, ahogyan Az emberi kapcsolatokkal foglalkozó hetednapi
adventista állásfoglalás és a 14. hitelvünk is kimondja: „A hetednapi
adventisták helytelenítik a diszkrimináció minden formáját, és harcolnak
ellene, akár faji, törzsi, nemzetiségi, színbeli, akár nemi
megkülönböztetésen alapuljon. Hisszük, hogy Isten minden embert a saját
képére teremtett. Az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette
(ApCsel 17:26). Igyekszünk követni Jézus Krisztus megbékítő szolgálatát,
aki az egész világért meghalt, tehát benne nincs „sem zsidó, sem görög”
(Gal 3:28). A rasszizmus bármely formája semlegesíti a keresztény
evangélium lényegét.“
(https://adventista.hu/kik-az-adventistak/allasfoglalasok-es-egyeb-dokumentumok/az-emberi-kapcsolatokrol/)
Mi, emberek, hasonlítunk
egymásra: én olyan vagyok, mint te! Egyedül Isten nem olyan, mint én:
„Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem
az én utaim - így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél,
annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a
ti gondolataitoknál.“ (Ézs 55:9); „Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a
föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!“
(Zsolt 90:2); „Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem
tagadhatja.“ (2Tim 2:1); „Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten!
Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!“ (2Móz 34:6) - és én örülök,
hogy ez így van!
Pál arra hív, hogy ne
vállaljunk közösséget az emberi gonoszsággal, de kövessük Jézust, aki Az
Igazság, A Világosság! Remélem, hogy ma ez sikerül!
Áldott napot!
Kommentáld!