A katolikus és ortodox egyház közös kincse a Mária tisztelet. A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. 1693-ban, a török alóli fölszabadulás emlékére, I. Lipót hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának.

Szent István apostoli királyunk – Hartvik püspök legendája szerint – ezekkel a szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának:

„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. 1693-ban, a török alóli fölszabadulás emlékére, I. Lipót hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának.

XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban, a honfoglalás millenniuma alkalmából külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra.

Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzetünk oltalmazójaként a Boldogságos Szüzet. A 17. század folyamán lesz Mária Bajorország pártfogója, Franciaország és Ausztria patrónája, Lengyelország Királynője. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök felajánlása nyomán lesz Anglia Mária hozománya. [1]

2007. októberében, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) plenáris ülése végén Fatimában, Erdő Péter bíboros, a testület elnökeként, egész Európát az Istenszülő oltalmába ajánlotta. Ferenc pápa pedig – folytatva a fatimai jelenésekhez fűződő pápai felajánlásokat – 2022. március 25-én, az ukrán püspökök kérésére, Oroszországot és Ukrajnát ajánlotta Szűz Mária szeplőtelen szívének.

A katolikus és ortodox egyház közös kincse a Mária tisztelet. Ennek helyes értelmezésében két szempont segíthet bennünket.

Az első a fizikai és a szellemi közvetítés különbsége. A fizikai közvetítést szemléltetheti egy létra.

Ahhoz, hogy egy elérhetetlenül magas helyre feljussak, létrát kell használnom. Ez úgy köt össze a magaslattal, hogy el is választ a földtől. A szellemi közvetítés ezzel szemben más természetű. Ha két barát összevész és egy harmadik kibékíti őket, akkor ő nem áll közéjük, hanem a közvetlen kapcsolatukat állítja helyre.

A szentek közbenjárása és az egyházi szolgálat szellemi közvetítés. A szentek, a szentségek és a szentelmények az Isten és az ember közötti közvetlen kapcsolatot szolgálják. A közösség létrehozásában vagy ennek helyreállításában lehet szerepük. Az Istenszülő és a szentek közbenjárása abban segíthet, hogy találkozzunk Isten szeretetének titkával, vagy hogy újra meg újra visszataláljunk az Ő békéjéhez, jóságához és irgalmához.

A Szűzanya tiszteletéhez kapcsolódó másik megfontolás a népi vallásosság és jámbor költészet túlzásaival kapcsolatos. Itt olyan, minden bizonnyal jószándékú elrajzolásokra gondolhatunk, amelyek Mária anyai jóságát és oltalmazó szeretetét az Atya- és a Fiúisten rovására emelik ki. Az Istenszülőnek nem az Atyaisten könyörtelen igazságérzetét kell irgalomra hangolni, vagy a Fiúisten lesújtó ítéletével szemben szükséges engedményt kieszközölni. A bizánci papi zsolozsma egy szép fohásza állítja helyes fénybe Mária oltalmazó közbenjárását.  „Te, aki az Isten irgalmas szeretetét utánozva, meg nem szűnsz közbenjárni érettünk.” 

A Veszprémi Főegyházmegye szervezésében megrendezett idei KATTÁRS rendezvény egyik legnagyobb közönségsikerű eseménye az „István a király” rockopera előadása volt. Négy évtized távlatában is aktuálisak a magyarság ezeréves dilemmái a kereszténység és a pogányság, a szabadság és a szolgaság, a hatalom és a szolgálat kérdései. Laborc szólója mindenkire különös erővel hatott.

„Nem kell olyan isten, aki mindent megbocsát

Nem kell olyan isten, aki megöli egy fiát

Nem kell olyan isten, aki nem tud magyarul

Szabad magyaroknak nem kell ilyen úr.”

A „Nem kell, nem kell” refrént nyolcszor üvölti még Laborc, és nyolcszor a tömeg...

A hívő embert először megüti a szöveg. Ha azonban a szuggesztív dallamon előadott üzeneten mélyebben elgondolkodunk, akkor arra döbbenhetünk rá, hogy ilyen isten tényleg nem kell. Mert a megbocsátást felajánló Isten a bűnbánónak irgalmaz. Nem Isten öli meg egyszülött Fiát, hanem a bűnös emberek. Azt is tudjuk, hogy Isten nem csak magyarul tud, hanem minden emberi nyelven ért. Azt pedig még a szabad magyaroknak is tudniuk kell, amit Szent Pál megfogalmazott: „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad, csak ne váljak semminek rabjává” (1Kor 6,12-13). Itt is XXIII. János pápa bölcsessége juthat az eszünkbe: „Abban az Istenben, akit a nemhívők elutasítanak, én sem hinnék”. 

A harmadik században, keresztényüldözések idején keletkezett Egyiptomban a legősibb Mária ének, amely kopt, bizánci, római és ambrozián rítusú keresztények nemzedékeivel kapcsol össze bennünket. Történelmünk és személyes sorsunk ugyanis most is arra tanít, hogy mindnyájunknak nagy szüksége van az Istenszülő – bennünket Krisztushoz vezető – oltalmára.

Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja,

könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején,

hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől,

mindenkoron dicsőséges és áldott Szűz,

Mi Asszonyunk, mi Közbenjárónk, mi Szószólónk,

engeszteld meg nekünk Szent Fiadat, ajánlj minket Szent Fiadnak,

mutass be minket Szent Fiadnak. Ámen.

[1] Vö.: https://www.magyarkurir.hu/kultura/szuz-maria-magyarok-nagyasszonya 2023.10.03.