Dénes püspököt és hat másik püspököt Fábián pápa küldte Galliába, a mai Franciaországba téríteni. A Decius-féle üldözésben Dénes, Párizs első püspöke és két társa, Rusztikusz és Eleuthériusz vértanúságot szenvedett 250 körül.

Egy későbbi hagyomány szerint Athén első püspöke volt, majd Rómába ment, ezután Szent I. Kelemen pápa Galliába (a mai Franciaországba) küldte, Párizs püspöke volt több évig, híres könyveket írt.

A párizsi vértanúság valószínűleg egy másik Dénes püspökkel kapcsolatos, aki Párizsban dicsőséges vértanúságot szenvedett Rusztikusz áldozópappal, és Eleutériusz diakónussal.

Más hagyomány szerint (a legrégibb Martyrologium alapján) ez a második Dénes püspök és társai Párizsban missziós tevékenységet folytattak és Décius uralkodása alatt (243-251) fejezték le őket.

A hagyományok beszélnek egy harmadik Dénesről is, aki a 9. században élt, mélyértékű misztikus író volt. Tévesen és sokáig az első Dénessel azonosították. Írása a misztikus irodalom egyik legnagyobb kincse. Franciaország védőszentje, és a 14 segítőszentek sorában is szerepel. Tisztelete Rómában a 11. századtól terjedt el.

Liturgia

Vértanúk miséje. 310. 

Válsztható olvasmányok

2Kor 6,4-10
Krisztusért olyanok vagyunk, mint akiket halálra szántak, mégis élnek.

Mt 5,13-16
Ti vagytok a világ világossága.

Tanulság: 
Ne nyugodj bele a nehézségekbe, küzdj rendíthetetlenül! 

A jó és a rossz küzdelmében néha úgy tűnik, hogy a rossz diadalmaskodik. Mi hiszünk Isten szavának, és hisszük, hogy Isten diadalmaskodik, a jó legyőzi a rosszat. A Szentlélek erejében akarjuk bizalommal járni utunkat.

Életútjáról bővebben a Szentek élete című kötetben:http://www.katolikus.hu/szentek/1009.html

 

Leonardi Szent János áldozópap


1541 -ben Kuccában (a mai Közép-Olaszország) született. Gyógyszerészsegéd volt és csak 26 éves korában kezdett el tanulni teológiát. Pappá szentelése után kórházakban és börtönökben lelkipásztorkodott. Hitoktatási kézikönyvet szerkesztett és a Trienti Zsinat szellemét igyekezett mindenhol terjeszteni a lelki megújhodás érdekében. Szerzetet is alapított, mely később egyesült a piaristákkal. Rómában 1603-ban kollégiumot alapított misszionáriusok képzésére. Ebből lett később a ma is fennálló Propaganda Fide Kollégium. Meghalt 1609. október 9-én Rómában.
Egy helyi karitatív közösségben dolgozott, itt gyógyított. Tagja volt a Colombini Szent János által alapított jámborsági és karitatív egyesületnek.

26 évesen hivatásának engedelmeskedve ferences szerzetes szeretett volna lenni, nem vették fel, mert hiányos volt a teológiai ismerete, és nem tudott latinul. Két év tanulással pótolta lemaradását, 1571-ben fel is szentelték, és a Luccai plébánián szolgált. Itt kezdett foglalkozni szegény sorsú fiatalok tanításával. Munkatársakat toborzott maga mellé. A luccai püspök támogatta, és társak is csatlakoztak hozzá. Igehirdetéssel és szegény gyermekek nevelésével foglalkoztak.

Közösségükben nézeteltérések keletkeztek, saját társai közül is többen vádolták őt. A belső problémák miatt kénytelen volt Rómába menni. Néri Szent Fülöppel barátságot kötött, vele együtt alapítottak egy papi kongregációt. 1593-ban VIII. Kelemen pápa jóváhagyta szerzetének részletes szabályait. Ebben a szervezési munkában 1604 táján ismerkedett meg Kalazanci Szent Józseffel, a piarista rend alapítójával, aki szegény fiúk ingyenes oktatásán fáradozott. Jó együttműködés jött létre a két szervezet között.

1609. október 9-én hunyt el egy járvány áldozataként. Hosszú boldoggáavatási eljárása 1861-ben ért véget, IX. Piusz pápa alatt. Halála után öt évvel szervezete egyesült a piaristák kegyes iskoláival. Rómában, a Pápai Magyar Intézet közelében, a Santa Maria in Campitelli templomban van eltemetve.

Életútjáról bővebben a Szentek élete című kötetben: http://www.katolikus.hu/szentek/1009-160.html