Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkótól 50 kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében.

1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. Nem sokkal később Rómába küldték, ahol teológiai doktorátust szerzett.

1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel székesegyházban. 1964. január 13-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé nevezte ki, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.

Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában.

I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. A II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzottak el a híres Ne féljetek! szavak.

II. János Pál pápa Szent Péter 263. utóda lett, 455 év óta az első nem olasz pápa, a legelső szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben.

Féltő gondoskodással vezette az Egyházat, péteri szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte. 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül pedig 146-ot. Róma püspökeként az Örök Város szinte összes plébániáját meglátogatta.

II. János Pál pápa kétszer látogatott Magyarországra: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6-7-én.

Minden elődjénél több egyházi és állami vezetővel találkozott. A szerdai általános kihallgatásokon több mint 17 millió ember vett részt. A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába.

Pápasága alatt 14 enciklikát adott ki.

A fiatalok iránti szeretete vezette, amikor meghirdette az ifjúsági világnapot. Pápasága során ennek kapcsán 19 alkalommal találkozott a fiatalok millióival.

A zsidókkal és más vallásokkal való párbeszéd pápaságának meghatározó momentuma volt. A világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben, hogy együtt imádkozzanak a világ békéjéért.

A lengyel pápa 1338 boldoggá és 428 szentté avatást végzett, Lisieux-i Szent Terézt pedig az Egyház doktorává avatta. A boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót. Magyar szentjeink közül ő kanonizálta Kingát és Hedviget.

2005. április 2-án, az általa alapított isteni irgalmasság vasárnapjának vigíliáján halt meg. Azokban a napokban zarándokok millió érkeztek Rómába. Temetésére április 8-án került sor.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.

2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.

Forrás: Magyar Kurír

Liturgia

pápák közös, pref. közös. v. mfsz

KÖNYÖRGÉS

Istenünk, gazdag az irgalmasságban, te arra hívtad Boldog II. János Pál pápát, hogy egész Egyházadnak elöljárója legyen. Add, kérünk, hogy az ő tanításán nevelkedve bizalommal megnyissuk szívünket Krisztusnak, az ember egyetlen Megváltójának üdvözítő kegyelmére. Aki veled él és uralkodik.

 Nagy hírű pásztor, bölcsességgel áldott,