Az őrzőangyalok különleges tisztelete a 9. sz. óta ismeretes. Külön ünnepet 1615-ben kaptak a római naptárban.
Az őrzőangyalok segítenek, kísérnek utunkon. Sokszor talán észre sem vesszük, máskor pedig egészen nyilvánvaló lesz. Legyünk mi is angyalai egymásnak. Keressük, hol és hogyan tudunk jót tenni a másik embernek. És örüljünk együtt a másik örömével, akkor is, ha nem veszi észre, ki volt az angyala az adott esetben.
A Trienti zsinat rendeletéből a Katekizmus tanítja: gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. Szent Bernát tanítja: tiszteletet kell adnunk a jelenlétükért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért. A Római Katekizmus az angyalokról azt mondja: az angyalok szellemi teremtmények, szünet nélkül dicsőítik Istent, és szolgálják az üdvözítő tervét, körülveszik Krisztust, akit üdvözítő küldetésében szolgálnak. Az ünnep hódolat Istennel szemben aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre. Az ünnep ezenkívül erősíti és elmélyíti bennünk az őrangyal iránti hitet és öntudatot. Növelnie kell bennünk önmagunk és társaink lelkének megbecsülését is, hiszen Isten is egy tiszta, szent angyal által őrizteti azt. Az ünnep Spanyolországban keletkezett és a 16. században jutott át Franciaországba. V. Pál pápa szeptember első vasárnapjára, X. Kelemen pápa a Szent Mihály ünnepe utáni első szabadnapra, végül X. Piusz pápa október 2-ára helyezte az ünnepet.
Napi jó feltétel: Angyalként élj: dicsőítsd Istent és szolgálj Neki!
A szentmise olvasmányai
Kiv 23,20-23a
Angyalom előtted fog járni, és vezet.
Mt 18,1-5.10
A kicsinyek angyalai az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.
Kommentáld!