Október 13. - Szent Kálmán ír zarándok
A Szentföldre igyekvő zarándokot Stockerauban, elfogták, s mivel összetévesztették egy kémmel, megkínozták és
két rablógyilkossal együtt felakasztották. A kreuzensteini kastélyban Bécs mellett ma is őrzik a fát, melyre
a hagyomány szerint fölakasztották. Ez a fa biztosan nem az eredeti, azonban a hűséges kegyelet megoldja a
mulandóság időcsomóit. Ezt a fát az emlékezet szerint különösen tisztelte VI. Károly és leánya, Mária Terézia.
Tisztelete már 1014. október 13-án elkezdődött, és gyorsan elterjedt Ausztriában, Tirolban, Bajorországban és
Magyarországon. Főleg a hegyek között emeltek sok kápolnát tiszteletére. Szent Fridolinnal és Lénárddal együtt
a beteg lovak és ökrök védőszentjének tekintették. Október 13-a az említett országok breviáriumaiban és
misekönyveiben ünnepnek számított, s a nép szokása volt, hogy állatait Kálmán temploma közelébe hajtotta,
hogy részesedjenek áldásában. 1713-ban, mikor járvány pusztított egész Ausztriában, Melk városa Szent Kálmán
segítségül hívása után érintetlen maradt.
A mi Szent István királyunk Kálmán legelső magyar tisztelője volt. Állítólag hazánkba hozatta a szent
ereklyéit, amelyek később a melki apátságba kerültek. Most is a melki kolostorban nyugszik, abban a sírban,
melyet II. Henrik gróf építtetett. Az apátság főkapuja melletti monumentális Szent Kálmán szobrot mutatja
képünk.
Hazai tiszteletének korai bizonysága Könyves Kálmán magyar király (1095 - 1116) keresztneve.
Szent Kálmán krónikája
Vannak titkai a szenteknek a történelem lapjain is: mely családokba sorolhatók, honnan jöttek, hogyan terjedt a kultuszuk.
A Skóciából elszármazott fiatalemberről, Kálmánról a legelső kérdés: valóban az Árpádok vére csörgedezett ereiben?
Ellentmondásos adatok, vélemények ütköznek. Hogy szent volt, vértanú,
ebben megegyeznek, de a családfa meghatározása bizonytalan. Hevenesi így
tudja: A harmadik virág, aki a skót királyi családból (Margit és Dávid
után) a magyar szentek kertjét ékesíti, Kálmán... Szent Dávidhoz
hasonlóan a magyar származású Margit, skót királynő fia volt... A
„magyar származású” jelző ekként pontosítható: Margit István királyunk
unokája volt, aki skót királyhoz, III. Malcolmhoz ment férjhez.
A tények egyértelműen vértanúságát mondják el: a Szentföldre igyekvő
zarándokot a Pulkan és a Thaya vidéki Göllersbach erdős völgyében,
Stockerauban elfogták, kémnek nézték, majd a Bécs védelmére épült
kreuzensteini vár udvarán felakasztották. Az 1012-es évszámot jelöli a
kalendárium. Mi Kálmánként tarthatjuk számon, aki Szent István királyunk
unokájának, Skóciai Szent Margitnak a fia – így szól a krónikás.
Kreuzenstein kastély-erődjében manapság is mutogatják a fát, amelyre
felkötötték. A fa biztosan nem az eredeti, azonban a hűséges kegyelet
megoldja a mulandóság időcsomóit. Mondják: ezt a fát megkülönböztetett
tisztelettel övezte VI. Károly császár és leánya, az osztrákok
legnagyobb uralkodónője: Mária Terézia.
Bálint Sándor Kálmánt ír zarándokként említi, a nyelvész a név eredetét is írnek vallja.
A Kálmán régebben gyakori név volt. E jellegzetesen magyar név
eredetében a Colomant, Kolmant vélik nyelvészek, s valóban, még Mikszáth
idegen nyelvre fordított regényeinek címlapján is ez utóbbi áll. E
szónak a mi személynevünkhöz – mint állítják – semmi köze sincs, a
Kálmán ótörök eredetű, és maradékot jelent. Mindez akkor gondolkodtatja
el az utazót, amikor Melk apátságának főkapuja előtt meglátja Szent
Kálmán monumentális szobrát vagy a kolostori kriptában
koponyaereklye-tartóját.
Valami még fogva tart a hagyomány útján: Kálmán ereklyéi
Székesfehérvárról kerültek (volna) Melkbe, s a Batthyány Boldizsár-féle
misekönyvben (1489-ből való!) István, Imre, Kálmán és László
tiszteletére közös fogadalmi miseszöveg olvasható. Egy XV. századi,
Pozsonyban írt kódex is Kálmán középkori kultuszát emlegeti. De azt sem
hagyhatja ki, hogy Könyves Kálmán neve bizonyára vértanú elődjének
eleven emlékezetéhez kötődik.
Történészek vitázhatnak tovább, de tény, hogy Kálmán kultusza 1014-ben
elkezdődött, és gyorsan elterjedt Bajorországban, Tirolban, Ausztriában,
Magyarországon. Kiemelt ünnepnek számított a névnapja. Jószágok
oltalmazójaként tisztelték. Krónika őrzi: 1713-ban, a pusztító járvány
idején Melk Szent Kálmánt hívta segítségül, és megmenekült. Napjainkban
is fenyegetnek veszedelmek, de nincs mindenre biológiai gyógymód. Van
más: Isten és általa szentjei ereje. Mit mond Izajás, a Teremtő szavait
tolmácsolva: „Ha tengereken kelsz át, veled leszek. (…) Ha tűzön kell
átmenned, nem égsz meg…”
forrás
Magyaralmás online
ÚJ EMBER
Kommentáld!