Higgyétek, jószándék vezet!!

Nyílt levél
2o12 szeptember 1-én mindazokhoz,
kik hisznek egy közös holnapban


A szeretet vonz, a gyűlölet taszít és szegényebbé tesz!
Bukarestben a hatalom erős emberei marakodnak, egymásról, rólunk erdélyi
magyarokról is meggondolatlanul rosszakat mondanak, a törvényeket
önkényesen, kicsinyes, rövidtávú érdekeik alapján változtatják, nem
adják meg a jogainkat sőt, újabban elveszik még az iskolánkat is.

Marosvásárhelyen 2o12 telén nem akart egyebet az erdélyi
magyarság, mint szabadon, szeretettel, kis önállósággal tanulni,
képezni a fiataljainkat, hogy ennek az országnak még több és
jól képzett orvosa legyen. Sajnos ezt a kérésünket nem hallgatták
meg, sőt az ellenzéki politikusok e jogos kérést felhasználva, az
ország számára oly szükséges belső békét is képesek voltak felrúgni.
Ennek a gyűlölködésnek óriási ára van, naponta esik a fizetőeszköz,
a lej az euróhoz képest. Naponta többet adunk az üzemanyagért, a
kenyérért, mindenért! Így az élet napról napra nehezebb! A fiatalok
elvándorolnak, és a magukra maradó idősek e szép országban lassan
koldusbotra jutnak.

Nem volt elég a marosvásárhelyi orvosi egyetem körül kialakult áldatlan
állapot, hanem Sepsiszentgyörgyön is ugyancsak a magyar oktatást érte
nagyon alattomos támadás! Most fájdalmunkkal, szomorúságunkkal a
békeszerető emberekhez fordulunk és tőlük segítséget kérünk! Egyetlen
dolgot akarunk: segítsetek békében, szeretetben élni, tanulni, dolgozni itt
Románia határain belül! Mi Magyarnak születtünk, és a ti testvéreitek is vagyunk!

Nem értjük, hogy most mikor évről évre az érettségin halomra buknak a
diákok, az ország oktatási szakpolitikusai miért nem kérnek bölcsen
az egyházaktól, a civil rétegtől segítséget a gyerekek nevelésében,
oktatásában? Most ezen a téren minden szorgos kézre, jó szándékra
szükség van!! Tiszta szívvel mondjuk, hogy mi segíteni szeretnénk,
hogy a dolgok jobban menjenek ebben az országban!! Döbbenetes látni,
hogy a legfelső vezetők a sorozatos kudarcokért csak a gyerekeket,
szülőket, a becsülettel dolgozó tanárokat okolják, mindenki
rossz, csak arra nem mernek gondolni, hogy ők kellene az összefogás, a
bizalom, az eredményes munkához oly szükséges nyugalom hordozói
legyenek az iskoláinkban, a társadalomban! Az ő bátorító, biztató jelenlétük mind a
malter a téglát foghatná egybe a sok jószándékú emberi kezdeményezést
ebben az országban, és tehetné sikeressé a sok sok ember erőfeszítését.

Eljátszom a gondolattal, - amennyiben holnap arra virradna a világ, hogy
egymás vállára borulva, sírva bocsánatot kérve fogadják a parlamentben a
politikusaink, hogy testvéri szeretettel viszik világunkat becsületes
munkával tovább, - mi is történne? Estére hiszem, hogy munka nélkül is
gazdagabbak lennénk mindannyian és nem csak lélekben! Azt a
nyereséget, amelyik békéből, összefogásból születne egyetlen nap
alatt, a közgazdászok estére nagyon konkrét milliárdokban ki tudnák
fejezni! Emelkedne az ország fizetőeszközének az árfolyama, csökkenne
az adósság, a befektetők magukat és vagyonukat biztonságba érezvén,
bátrabban kötnének üzleteket, vállalkozásaikat fejlesztenék, munkahelyek
születnének és az ország könnyebben, olcsóbban kapná meg az oly
szükséges hiteleket. Sajnos jelenleg csak a marakodás, gyűlölködésből
fakadó értékvesztést tudják kiszámítani a közgazdászok. Nagyon szeretnék
Bukarestben a parlament mellett egy hatalmas kijelző táblát, mely percről
percre mutatná, hogy mennyibe kerül ez az áldatlan marakodás, gyűlölködés,
az egyszerű állampolgárok kérlelhetetlen elutasítása!

Tisztelt politikus urak! A jó hangulat, a bizalom, a szeretet
gazdagabbá tesz kicsit és nagyot, titeket, bennünket, mindenkit
egyaránt! Mi, erdélyi magyarok oly rég bizonyítjuk, hogy itt akarunk
maradni a szülőföldünkön! Itt szeretnénk képezni magunkat, hogy
becsületes munkával összefogva minden jóakaratú emberrel egy sikeres
országot építsünk. Szeretnénk gyermekeinket szépen nevelni, ezt a szép
földet tündérkertté tenni, egy olyan országgá, hol kicsinek és nagynak
egyaránt öröm minden egyes Isten adta áldott nap!

Ezért, mind minden más erdélyi magyar, ma, szeptember elsején, az
Igazság napján, én is imádkozom tiszta szívvel Romániáért, önökért,
azért, hogy a szeretet, a bizalom mellett döntsenek és jogtalanul ne
vegyék vissza iskoláinkat, ne zárják be azokat az embereket, kik ennek
az országnak jóhiszemüleg dolgoztak!!! Istentől bölcsességet kérek az
állam vezetői számára, hogy ne lökjék el gyűlölettel, ravasz politikai
számítgatásokból a szorgalmas munkás kezet mely segíteni akar e szép
országnak a továbbépítésében. Arra kérem a döntéshozókat,
hogy ne utálják ki az országból azokat a fiatalokat akik anyanyelvükön
tanulni akarnak, hogy mint orvosok, mérnökök vagy egyszerű kézműves
emberek alkossanak, dolgozzanak azért, hogy szebb legyen közös hazánk.
Anyanyelvünkön, akarunk tanulni, mert a tudás mit anyanyelvünkön
megszerezhetünk, teljesebb, és így sikeresebbé, eredményesebbé teheti munkánkat, és
ugyanakkor ezt az államot is melynek állampolgárai vagyunk!

Mire várunk? Egy csodálatos jövő van előttünk, ha bizalommal egymás
kezét megfogjuk! Kezdjük el egymást tiszta szívvel szeretni!!

2o12 szeptember 1.

Böjte Csaba OFMNyí