Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a
vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt
tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: a
keresztények már a karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készültek az
ünnepet megelőző hat héten keresztül. Ez rövidült le a négy vasárnapon
átívelő adventre – írták.
A hagyományos adventi koszorú – melyet három lila és egy rózsaszín
gyertya díszít –, a közös karácsonyvárást segíti, melyet nemcsak a
templomban, hanem a családokban és más közösségekben is elkészítenek. A
gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír: a lila a bűnbánatra, a
rózsaszín az örömre utal.
A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte előtt tartott
hajnali „angyali mise", a roráté, ami a Szűzanyával való várakozás népi
megnyilvánulása.
Az adventi időszakban nem díszítik virággal az oltárt a templomokban,
az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a miséző pap violaszínű
miseruhát ölt.
Kedvelt szokás még a keresztény családok közös Szent Család-járása.
Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyűlik össze
hétről hétre más otthonban a Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek
Jézust ábrázoló kép előtt, hogy együtt imádkozzanak.
„Az adventi előkészület során a böjtölés és bűnbánat mellett tettekben
megnyilvánuló jócselekedetekkel is készülünk az ünnepre. Ebben az
időszakban még inkább figyelünk a körülöttünk élő elesettekre. A
hétköznapi jótettek mellett a Karitász szervezetek akcióihoz csatlakozva
is segíthetünk a rászorulókon” – tették hozzá.
Mindenható, örök Isten, önts híveid
szívébe szent elhatározást, hogy jótettekkel siessünk a közelgő Krisztus
elé, ő pedig egykor jobbjára állítson minket országában, és mindnyájan
együtt örvendjünk a boldog örökkévalóságban. Aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Kommentáld!