“Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!”
Milyen jó lenne, ha minden parancsszóra történne. Manapság ez már nem olyan elképzelhetetlen, sőt. Autóban ülve csak szólok, hogy “Héj Sziri”, és már hallom is a kérdést. Telefonom megkérdezi mit szeretnék, én meg kérek tőle egy zenét, vagy hogy hívja föl a feleségem, vagy írjon egy üzenetet. Milyen csodálatos a technológia. Minden parancsszóra megtörténik. A baj csak az, hogy elfelejtettünk várni.
Emlékszem, amikor gyerekként vártam, hogy megérjen a cseresznye. Felmásztam olyan magasra a fán, amennyire csak tudtam, mert a legmagasabb ágon a legérettebb. Onnan lehet a legfinomabbat leszedni. Minden évben vártam azt az időt, amikor a fán ülve karnyújtásnyira van tőlem a gyümölcs, és én csak falatozom.A tanítványok sürgetni akarták a növekedést. Szerették volna, ha hamarabb megérik bennük Jézus beszéde.
Jézus mond egy hosszú monológot, Ők pedig reménykednek, hogy egy parancsszóval meggyorsíthatják a hitük növekedését, de annak idő kell.
Mennyiszer vagyunk ugyanolyan türelmetlenek! Mennyiszer szeretnénk, ha Isten egy csettintéssel megoldaná a problémáinkat, eltűntetné a kísértéseket, vagy megerősítené a hitünket, de ez nem így működik. A hitnek idő kell. A hitnek gondoskodás kell. A hitnek táplálék kell.
Tápláld a hited jó táplálékkal! Maradj kapcsolatban Jézussal, és hagyd, hogy nőjön a hited!
Áldott napot!
Kommentáld!