néphagyomány
2013.01.28. | 12:44 Huszárakadémia – Huszárok az Aporok vára alatt
Szombaton
és vasárnap Bálványoson és Torján tartották a VI. Huszárakadémiát. A
rendezvényen 150 hagyományőrző jelent meg Erdélyből és az anyaországból,
a huszárok és huszárjelöltek előadásokon vettek részt, barátságokat
kötöttek.
A magyarság katonai múltjának a köztudatban tartása a
szervezők szerint szorosan kapcsolódik az identitástudat megőrzéséhez,
és a nemzeti felemelkedés egyik lépcsőfokát képezi.
A rendezvénynek már második alkalommal lehetett házigazdája Torja, és ez
főként annak köszönhető, hogy az Altorjára került Hatos Mihály római
katolikus plébános látja el az erdélyi huszárezred tábori lelkészének a
feladatát is. A plébános már több ünnepségre meghívta a
hagyományőrzőket, és a mozgalmat Daragus Attila polgármester is
felkarolta, aki a felsőháromszéki községvezetők közül elsőként gondolta
úgy, hogy a nagy történelmi múlttal rendelkező Torja hírnevét egy saját
huszáralakulat is öregbítheti, így ruhákat készíttetett, illetve tavaly
már az Aporok ősi fészke alatt tartották meg az ötödik huszártalálkozót.
Résztvevők határon innen és túlról
A rendezvény annyira jól sikerült, hogy idén még többen fogadták el a
meghívást, így Budapestről, Szegedről, Kaposvárról, Debrecenből,
Marosvásárhelyről, Gyulafehérvárról, Bihar megyéből,
Gyergyószentmiklósról és Gyergyószékről, Csíkszeredából és Csíkszékről, a
Kászonokból, Szovátáról, Havadról, Sárpatakról, Erdőszentgyörgyről,
Székelyudvarhelyről, Szentegyházáról, Székelyderzsről, Uzonból,
Bodokról, Gidófalváról érkeztek a résztvevők a házigazda szerepét
betöltő torjaiakon kívül.
Így néz ki a tábori imádkozás
A vendégek szombaton érkeztek Bálványosra, ahol az akadémia első napján
előadásokat tartottak. Szó esett Székelyföld szerepéről a
Kárpát-medencében, Nagy József történész a II. székely önálló
huszárszázad történetét ismertette, ugyanakkor értekeztek a kisebbségi
magyar közösségek társadalmi átalakulásáról a rendszerváltást követően,
majd a tisztikar a 2013-as programtervező gyűlését is megtartotta.
Vasárnap az ébresztőt követően a huszárok az altorjai római katolikus
plébánia udvarán gyülekeztek, majd a Szent Miklósról elnevezett római
katolikus templomhoz vonultak, ahol ünnepi szentmisét celebrált Hatos
Mihály plébános, tábori lelkész.
A plébános prédikációjában az összefogásról beszélt, és rosszallotta
azon magyarok tevékenységét, akik a nemzetromboláson ügyködnek, a
széthúzást szítják minden területen. Az evangéliumból felolvasott
gondolatok folytatásaként a plébános elmondta: nekünk, keresztényeknek
elsősorban a keresztre feszített Jézusra kell tekintenünk, és követnünk
kell tanításait. Bíznunk kell a tiszta gondolat építőerejében, követnünk
kell az egyház tanításait, és óvakodnunk kell a szabadkőművesektől.
Székely Tibor ezredes, hagyományőrző dandártábornok is jelen volt a rendezvényen
„Nemzeti egységünket báránybőrbe bújtatott farkasok próbálják
felosztani. Én ezt nem fogom engedni, és ti se engedjétek. A mai
akadémiának az egysége terjedjen ki és legyen ott minden ember szívében”
– zárta gondolatait a tábori lelkész.
Utána Daragus Attila szólt a jelenlevőkhöz, az elöljáró szerint a
hagyományőrzés, a huszárakadémiához hasonló rendezvények egy-egy téglát
jelentenek a magyarság felemelkedését jelentő építményben. A
hagyományőrző kapitányi rangban levő Daragus köszönetet mondott azoknak
az igaz magyar embereknek, akik az anyagiakat nem sajnálva több száz
kilométert megtettek, hogy részt vehessenek a huszárakadémián, és
jelenlétükkel hozzájárultak a nemzetépítő folyamathoz. A polgármester
elmondta: jövőben, a hetedik akadémián egy emlékművel tisztelegnek a
mindenkori magyar huszár előtt.
Előléptetési ceremónia Árpád szobra előtt
A szentmisét követően a huszárok a templom előtt elénekelték a Gábor
Áron rézágyúja és a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű hazafias dalokat,
majd Erdély egyetlen Árpád szobrához vonultak, ahol előléptetési
ceremóniát tartottak.
Ahány település, annyi színű huszárruha
Dr. Vass László, a szegedi 1848–49-as 3. Honvédzászlóalj Hagyományőrző
Egyesület elnöke elsőként Miholcsa József őrnagynak nyújtotta át azt az
oklevelet, amely huszár alezredessé lépteti elő. Az oklevelet Budapesten
állították ki január 25-én, és kézjegyével látta el Székely Tibor
hagyományőrző ezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző
Szövetség elnöke. Miholcsa József szobrászművész az elsők között volt
Erdélyben, aki felfedezte, hogy mennyire fontos a katonai hagyományaink
ápolása.
Ezután dr. Kádár László kapitányt őrnaggyá léptették elő, Dimény
Leventét huszárkapitánnyá nevezték ki, Hatos Mihály tábori lelkész pedig
főhadnagyi rangot kapott, akárcsak Bándi Szilárd hagyományőrző. A
ceremónia folytatásában Kövér Györgyöt és Jakab Kevendet kapitánnyá,
Bodoki Bélát és Költő Zsombort hadnaggyá avanzsáltak.
Ezután dr. Vass László bemutatta, hogy miként zajlik a huszárok tábori
imádkozása, amit azoknak a magyar hősöknek ajánlottak fel, akik életüket
áldozták a magyarságért.
Torjáról a nyalka vitézek visszatértek
Bálványosra, ahol tovább folytatódtak az előadások.
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó
Kommentáld!