"Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat."
Pál második levele Timótheus 2. fejezet 22. verse
Az ifjúság az álmodozás, tervezgetés, vágyakozás, no meg a lázadás ideje. Ilyenkor elképzeljük a jövőnket, keressük a saját utunkat, kritizáljuk az idősebbeket… Megvan ennek a szépsége és a helye, de csapdává is válhat.
Könnyen megbántjuk a körülöttünk élőket hevességünkben, szenvedélyek (vagy eszmék) rabjaivá válhatunk. A siker, a szerzés, birtoklás vágya is hatalmába keríthet bennünket. Pál óvatosságra inti fiatal munkatársát, s a vágy vezérelte lét helyett arra buzdítja Timótheust, hogy célkitűzése legyen az igazságos (méltányos, irgalmas) viszonyulás, a megbízhatóság, a befogadó (isteni) szeretet, és a békesség. Így ápolja a közösséget azokkal, akik őszinte, ártatlan szívvel hívják Istent segítségül.
Vajon eljutottunk-e már arra, amire az apostol bátorít? Saját kívánságaink, vágyaink, terveink elérésénél fontosabbá váltak-e már számunkra az emberi kapcsolatok? Az, hogy hogyan bánunk a környezetünkben élőkkel? Kikkel ápolunk szoros kapcsolatot? Milyen hatással vannak az életünkre azok, akikkel szívesen vagyunk együtt?
Pál buzdítása nem csak a fiataloknak szól. Minden életkorban ezek a jellemvonások a legfontosabb értékeink: igazságosság, megbízhatóság, szeretet, békesség. Legyen áldás életed befolyása!
Legyen áldott a napod!
bejegyezte: hiti – március 15, 2021
Kommentáld!