Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak. (Zsolt 5,4)
Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a
Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve
valamennyi szentért… (Ef 6,18)
Olvasmányok: Ez 11,14–20 és 1Tim 6,11–16
Lelki útravaló a mai napra
Gyönyörű népdal cseng a fülemben: „Én fölkelék jó reggel hajnalba’, /
én fölkelék jó reggel hajnalba’. / Kimosdódám minden büneimből, /
Kimosdódám minden büneimből. / Kimenék én ajtóm elejébe, / kimenék én
ajtóm elejébe. / Föltekinték nagy magas mennyégbe, / föltekinték nagy
magas mennyégbe.”
Így is el lehet kezdeni egy napot: Istennel találkozva, szavát
olvasva, imádkozva. Úgy, hogy nem a vágyaim vezérelnek, nem az számít,
amit én akarok, hanem Istenre hangolódom. A kezébe adom poros,
elhangolódott hangszeremet: testemet és lelkemet. Az összes
aggodalmamat, félelmemet, nehéz érzésemet és terhemet. Ő majd
megtisztítja és felhangolja. Aztán elkérem tőle mai napi feladatomat, és
az erőt, amely az elvégzéséhez szükséges. Így tisztábban szólhatnak
szavaim, és tisztább lehet dolgaim kicsengése. Elé hozom a szenteket is,
vagyis minden testvéremet a hitben, akik attól szentek, hogy Istenhez
tartoznak. És elé hozom azokat is, akik még nem szentek, mert még nem az
övéi.
Milyen lenne minden napot így kezdeni? Milyen lenne mindennap Isten
kezében hangszernek lenni? Azt a szólamot, azt a dallamot játszani,
amelyre ő teremtett? Részt venni Isten zenekarának játékában? Legyen ez a
nap az, amelyen elkezdhetem megtapasztalni!
*
Istenem, te teremtettél engem. Te adtad testem, lelkem, mindenem. Te álmodtad meg küldetésemet.
Add, hogy ma és mindennap rád hangolódjam, azt játsszam, amit te szeretnél, és úgy, ahogyan neked tetsző. Ámen.
Szerző: Lázárné Tóth Szilvia
Kommentáld!