Térjetek meg gonosz utaitokról! Miért halnátok meg? (
Ez 33,11b–c)
Zákeus pedig odaállt az Úr elé, és ezt mondta: Uram, íme, vagyonom
felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit törvénytelenül vettem
el, a négyszeresét adom vissza annak. (Lk 19,8)
Olvasmányok: Lk 18,1–8 és 1Tim 4,6–5,2
Lelki útravaló a mai napra
Egyszer egy barátommal túrázás közben elvétettünk egy elágazást,
aminek eredményeként egy forgalmas autóúthoz értünk, ahol világossá
vált, hogy nem jó helyen járunk. Tanácstalanul álltunk, nem tudtuk,
hogyan tovább. Azt viszont tudtuk, hogy rossz úton vagyunk. Azt is
sejtettük, hogy akkor találnánk rá a helyes útra, ha visszafordulnánk,
és megkeresnénk a legutolsó jelzést, amely megmutatja, merre kell
továbbhaladnunk. A kétségbeesés azt ültette el bennünk, hogy az
aszfaltozott út felé kell megoldást találnunk, mert sok időt, energiát
elvehet, ha visszafelé kezdünk el keresgélni.
Valahogyan mégis amellett döntöttünk, hogy visszafordulunk, hogy
megtaláljuk az utolsó biztos pontot. És milyen jól tettük! Talán az
időérzékünk, talán a kétségbeesésünk miatt a legutóbbi leágazást nagyon
messzinek sejtettük, pedig csak néhány száz métert kellett
visszamennünk.
Zákeusnak, aki lelkiismeretlenül, másokat megkárosítva harácsolt, a
Jézussal való találkozás hatására megfordult az élete. Valahol mélyen
akarta ezt a változást.
Ha mi az életünkben tévedünk rossz útra a bűneinkkel, a
bizalmatlanságunkkal, akkor is ott a lehetőség a visszafordulásra, a
megtérésre. Ehhez nagy döntést kell hozni, ami a mi Jézussal való
találkozásunk által lehetséges.
*
Urunk, köszönjük, hogy van lehetőségünk a Jézussal való
találkozás által hozzád térni gonosz, bizonytalan, sehova sem vezető
útjainkról.
Segíts felismernünk mindazt, ami eltávolít tőled, hogy elforduljunk azoktól, és feléd vegyük az irányt.
Adj erőt, hogy megmaradjunk az élet útján, amely az üdvösségre visz. Ámen.
Szerző: Pápai Attila
Kommentáld!