Ne aggodalmaskodjál!

 „Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik, a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.”  (Máté 6,31-32)

Biztosan sokan énekelték már a gyermekéneket: „Ne aggodalmaskodjál, nézz Istenedre fel. Ő felruház és táplál, rád gondot Ő visel.” Olyan ének ez, melyet nem csak a gyermekek érthetnek meg, hanem minden felnőtt, minden családfenntartó, mindenki, akinek gondoskodnia kell önmagáról, szeretteiről. Az ételért, italért, ruházatért, megélhetésért való aggodalmaskodás szinte már a mindennapjaink része lett. Tudok-e holnap is ételt tenni az asztalra? Kibírja-e ezt a telet is a gyerek bakancsa? Sokféle kérdés kavaroghat bennünk, melyek van, hogy csak átfutnak az agyunkon, de van, hogy aggodalommá vállnak a szívünkben.

Ezekre a kérdésekre válaszol az Úr, mikor azt mondja: a ti mennyei Atyátok tudja, hogy szükségetek van minderre. Tudja az Úr, hogy a testnek szüksége van erőt adó ételre, frissítő italra, védelmet nyújtó ruházatra. Tudja, hogy mindezek nélkül kiszolgáltatottá, gyengévé, aggodalmaskodóvá válhat az ember. Hogy honnan tudja? Mert Ő a mi mennyi Atyánk. Mert az Atya, egy igaz szülő tudja, látja, érzi, hogy mire van igazán szüksége a gyermeknek. Sőt! Tudja, hiszen Jézus Krisztusban Ő maga is megtapasztalta. Ahogyan a kánai menyegzőn friss, édes bort ad az ünneplőknek, ahogyan kenyeret és halat oszt az ötezer éhes gyomornak, ahogyan séta közben kalászokat tépkednek a tanítványok Jézus mellett, abban megmutatja az Úr, hogy pontosan tudja, mire van szükségünk!

Éppen ezért: Ne aggodalmaskodjál! A mi Urunk nem csak látja, hogy mire van szükségünk, hanem hatalma van arra is, hogy megadja azt nekünk. A maga idejében, a maga rendje szerint, és a megfelelő mértékben megadja nekünk azt, amire szükségünk van. De, ami igazán nagy áldás számunkra az az, hogy Ő nem csak ételt, italt, és ruházatot akar adni, hanem ennél sokkal többet. A test szükségletei mellett Ő a lélek szükségét is be tudja tölteni. Akinek félelem van a lelkében annak reménységet ad, akinek erőtlen a hite azt képes megerősíteni, aki bizonytalan annak igaz bizonyosságot ajándékozhat. Ne aggodalmaskodjál, hiszen a te mennyei Atyád tudja, mire van szükséged, testnek, léleknek és hitnek egyaránt. Azért, hogy ne a félelem uralkodjon a szívünkben, hanem a bizonyosság: Az én Uram ismer engem, látja az életemet, és pontosan tudja, mire van szükségem. (Dr. Szabóné Kurucz Tímea, Körösszegapáti)    

**************************

Imádság: 

Uram, őszinte szívvel vallom meg neked, hogy sokszor aggodalmaskodok. Féltem a megélhetésemet, a munkámat, a családom életét. Nem mindig tudom, hogy a holnapom hogyan alakul majd. De kérlek, add meg nekem minden napon azt, amire szükségem van. Ha úgy kedves előtted, add meg a mindennapi kenyeret a testemnek, és add meg a mindennapi igét a lelkemnek. Ámen!    

*************************

A nap gondolata: 

Minden perc, amit aggodalmaskodással töltesz, 60 másodpercnyi elveszett boldogság.