„Aki mást felüdít, maga is felüdül.” (Péld 11:25)
Néhány hete ügyintézős délelőttöm volt. A feleségemmel és a kislányunkkal hármasban próbáltunk elintézni néhány fontos és szükséges dolgot. Ezek egyike egy hivatalos helyre vitt bennünket. Kislányunk barátságosan, vidáman viselkedett, majd a gyors ügyintézés végén apai kérésre integetni kezdett és puszit is dobott. Az asztal túloldalán ülő, napi szinten sok-sok ügyet elintéző hölgy azt mondta, hogy nagyon feldobta a napját az alig másfél éves gyermekünk.Elgondolkodtam azon, ami történt. Mert mi is történt? Egy kicsi gyermek felüdített egy felnőttet. Ilyesmi gyakran megtörténik, hiszen a legtöbb gyermek a puszta jelenlétével mosolyra fakaszt, felvidít, felüdít. Egy rövid találkozás és más lesz a hangulatunk. De mi a helyzet velünk, felnőttekkel? Megtesszük mi is ezt egymással? Ahogy látom sokkal ritkábban, mint kellene.Igénk azt a megállapítást teszi, hogy aki mást felüdít, maga is felüdül. Ezt érthetjük úgy is, hogy törekedjünk arra, hogy felüdítsük egymást! Ehhez nyilvánvalóan nem kell puszikat dobálnunk idegenek felé, de egy jó szó, egy mosoly, egy kedves gesztus jó hatást gyakorol a másikra. Ismerősre és ismeretlenre, barátra és szomszédra, családtagra és hivatali dolgozóra egyaránt. Amikor így teszünk, megérezzük, hogy nemcsak adtunk, hanem kaptunk is. Nemcsak felüdítettünk valakit, hanem mindez visszahatott ránk nagyon is pozitívan, mert közben mi is felüdültünk. Ha ez ennyire jó, miért nem gyakoroljuk rendszeresebben?
(Katona Béla, Nyíregyháza-Kertváros)
*********************
Imádság:
Uram! Hadd legyek olyan gyermeked, aki szívesen és örömmel üdít fel másokat! Köszönöm azokat, akik engem felüdítenek. Ámen
*********************
A nap gondolata:
Csak ne lennénk annyira önmagunkra koncentráltak mi, kegyesek is! Nekünk nem arra kellene törekednünk, hogy Jézust utánozva megpróbáljuk azt tenni, amit egyedül ő tehet. Engednünk kellene, hogy tegye azt általunk, amit ő akar. A szánkkal szóljon, a kezünkkel simogasson, a szívünkkel érezzen. Nem erről kellene szólnia a kereszténységünknek?
Kommentáld!